Akkoriban m�g, f�leg a ponty �s keszegfog�s t�lt�tte ki horg�szataim nagy r�sz�t. P�r �ve kezdtem a s�ll�z�s „tudom�ny�val” ismerkedni, de a harcsafog�s, csak �lmaimban siker�lt eddig.
Ez�rt is kapva-kaptam az alkalmon, hogy, n�h�ny horg�szt�rsammal a Tisz�ra mehetn�k harcs�zni k�t-h�rom h�tre. Egy j� ismer�s�m gyermekkori bar�tja lakik Szegeden, akinek k�nyelmesen berendezett nyaral�ja van Tiszasziget magass�g�ban, a foly�parton. � aj�nlotta fel, hogy elt�lthet�nk n�la h�rom hetet.
Nagy izgalommal k�sz�lt�nk a t�r�ra. Beszereztem n�h�ny �j szerel�st, amelyeket harcs�z�sra megfelel�nek v�ltem. A legdr�g�bb negyvenes monofil zsin�rral t�lt�ttem fel az ors�kat, de pontyoz� szerel�st is csomagoltam.
Mivel mindannyian a balatoni idegenforgalom ny�ri ny�zsg�s�ben dolgoztunk, nagyon j�l esett bele�lni magunkat, a r�nk v�r� nyugalomba, a Tisza, idilli, h�bor�tatlan csendj�be.

H�rman indultunk, k�t kocsival. Transporterem massz�v tet�csomagtart�j�ra, p�r kors� s�r�n vett seg�ts�ggel, r�emelt�k bar�tom hossz�, h�rom szem�ly horg�szat�ra is alkalmas, lemez cs�nakj�t. �s ir�ny a Tisza! �n, a nagy teherrel, k�s�bb �rkeztem. Szegedr�l, a t�lt�sen indultam d�l fel�, keresve a megbesz�lt helyet.Sz�mtalan lej�r�t, �d�l�sorokat hagytam magam m�g�tt, mire r�tal�ltam bar�taimra. El�sz�r a cs�nakot cs�sztattuk le a kocsir�l, majd, a h�sz m�ter magas, meredek parton, a v�zig eresztett�k, k�telekkel visszatartva. Igyekezt�nk stabilan kik�tni, a nyaral�hoz tartoz�, �sz� st�ghez. Percek alatt kipakoltam holmimat. M�r �gt�nk a v�gyt�l, hogy kimenj�nk a v�zre, �s megfogjuk els� harcs�inkat.
K�t cs�nakkal indultunk. �n, a h�zigazd�nk f�rge, kis m�anyag ladikj�val, �k, ketten a lemezcs�nakkal. A t�lpart k�zel�ben, egy j�nak v�lt t�r�s f�l�tt horgonyoztunk le. A foly�, megejt� m�lt�s�ggal ny�jt�zott, a f�l�hajl� f�k s�t�tz�ld koron�i al�.
Ez a meghitt csend, gy�gy�r volt �lland� zsivajhoz szokott f�leinknek. Lassan alkonyodott. �s persze, balatoni m�dra �ssze�ll�tott szerel�seinkre, hi�ba aggattunk �jnyi vastag giliszt�kat, a tiszai halak ezt nem m�lt�nyolt�k.
A s�t�ts�get nem v�rtuk meg, alapj�raton p�f�kel� motorokkal visszaberregt�nk tany�nkhoz.
A k�vetkez� napok hajnalt�l k�s� estig tart� horg�szatokkal teltek. Naponta egyszer, egy k�s�i reggeli elfogyaszt�sa erej�ig, szak�tottuk csak meg, medd�nek bizonyul� er�lk�d�seinket. Fenekez� szerel�sekkel pr�b�lkoztunk, cs�sz� �lom ut�n k�t�tt m�teres el�k�vel.
Az �t�dik napon volt az els� kap�som. Meredeken felt�masztott botom agressz�ven beb�lintott, �s egy h�rom kil� k�r�li harcs�t siker�lt ki�gyeskednem a fukar Tisz�b�l. T�rsaimnak egy-egy selymes durbinccsal kellett be�rni�k.
V�gre el�rkezett a h�tv�ge, �s �gy, nagyon elfoglalt h�zigazd�nk, r�nk tudott sz�nni p�r �r�t. M�r nagyon v�rtuk, hogy elpanaszkodhassunk neki, hiszen, kor�bbi telefonbesz�lget�seinkben agyon dics�rte a Tisz�t. �radozott, hogy az id�n k�l�n�sen sok harcsa van, �s j�l esznek is, ezeken a kellemesen meleg, szeptember elejei napokon, hiszen a v�z is h�sz fok feletti m�g.
Mi, azt�n, egy kis udvarias visszafogotts�ggal ugyan, de levett�k r�la a keresztvizet emiatt. Otti, mert �gy h�vj�k vend�gl�t�nkat, csak hamisk�san mosolygott a nem l�tez� bajsza alatt, t�relmesen hallgatva, v�get nem �r� panaszainkat, mik�zben l�bogarakkal teli m�anyag v�dr�ket pakolt ki.
- Akinek van egy l�bogara, annak egy harcs�ja is van! – mondta.
- Mindj�rt megl�tjuk, hogy mi az igazs�g! – toldotta m�g meg, �s mivel bennem l�tta a legnagyobb k�telked�st, engem h�vott.
Mag�hoz vette egyik botj�t, egy bogaras v�dr�t, meg a kisfej� kuttyogat�t, �s m�r indultunk is a kis m�anyag haj�val. �n egy �kl�mnyi �sz�val szerelt botomat vittem.
B�m�szkodva poroszk�ltunk a Tisz�n, �rral szemben egy homokpadig, ami lefel�, hirtelen m�lys�gbe v�lt �t. A t�r�s f�l� ment�nk j� k�tsz�z m�terrel, hogy a szerel�s, ereszt�k�ll�t�s, csaliz�s k�sz legyen, mire a sodr�s a j�nak v�lt terep f�l� visz benn�nket. Ereszt�ket �gy �ll�tottunk, hogy magasba ny�jtottuk botjainkat, a horgot v�zsz�nig eresztve, �s az �tk�z�t a botspitzig h�ztuk. Ez, �gy n�gy-�t m�ter k�z�tt lehetett. Horgonk�nt k�t l�tet�t t�zt�nk, a tort�l az eg�sz testen �tvezetve.
Amint ereszt�knyi m�lys�ghez �rkezt�nk, Otti ki�lt a haj�far sz�l�re, �s �temes mozdulatokkal, a foly�t k�r�l�lel� erd�b�l hangosan visszhagz� pukkan�sokat �t�tt a t�k�rsima v�z felsz�n�re. A k�t-h�rom �t�sb�l �ll� sorozatok tiszta hangja, var�zslatos volt, az ehhez nem szokott, balatoni f�lnek.
M�g csak a harmadik-negyedik �t�ssorn�l tartottunk, amikor lassan els�llyedt az �sz�m, �s j�l l�tszott a tiszta v�zben, hogy oldalra ballag. Lend�leteset bev�gtam, b�zva a vadonat�j zsin�romban, ami egy nagy csattan�ssal, m�r a ber�nt�s lend�let�t�l elszakadt. Az �sz� megmaradt, csak a horog �s a hal ment el.
Most, m�r csak n�z�k�nt vettem r�szt a folytat�sban. Otti k�t harcs�t fogott abban a f�l�r�ban, am�g, a nyaral�ig nem vitt benn�nket a sodr�s. Sietn�nk kellett kifel�, mert �t, ezernyi dolga v�rta.
T�rsaim hitetlenkedve n�zt�k a percek alatt fogott k�t harcs�t �s a megt�pett szerel�semet. Otti a kezembe nyomott egy m�sik, kezd�knek val� kuttyogat�t, �s p�r j� tan�csot h�trahagyva, elporzott Tiszasziget, Sz�reg fel�.
Magunkra maradtunk, m�g mindig, kicsit b�nultan az �lm�nyt�l, de �j rem�nyekkel felt�zelt horg�sz�szt�n�nk hamar felkorb�csolta tettv�gyunkat. Teljesen „egy csap�ra” j�rt az agyunk. Megbesz�l�s n�lk�l is tudtuk, hogy els� utunk Szegedre, a horg�szboltba vezet. K�t perc m�lva m�r porzott ut�nunk, a r�videbb, t�lt�sen vezet� f�ld�t.
Bev�s�roltunk rendesen. Hatvanas zsin�rokat, h�romsz�z grammos �sz�kat, testes �lmokat, massz�v horgokat, saj�t kuttyogat� f�t, sz�jbilincseket vett�nk. Az est�t a szerel�sek prec�z �ssze�ll�t�s�val t�lt�tt�k. K�t r�szes, m�r akkor �reg alfa botomat, �sz� n�lk�l szereltem. Sz�zgrammos cs�sz� �lmot �tk�ztettem meg egy szelepgumival, amely alatt k�t arasszal l�gott a tekint�lyes horog. H�rom megtermett l�bog�r is r�f�rt egyszerre. M�sik, r�vid, 500 grammos, kuttyogat� botomat, multiors�val, er�s fonottal, 300 grammos �sz�val szereltem, 200 gramm �lommal terhelve. K�t egyes horgot k�t�ttem r�, amelyek h�rom �jnyival l�gtak egym�s alatt. Az als�, a felt�z�tt k�r�sz hasa alatt fityegett szabadon.
Mindh�rman t�relmetlen�l v�rtuk a hajnalt. Gyakran felriadtunk, a bagolyhuhog�sos, tiszai �jszak�ban.
Sz�z l�bog�r �s teny�rnyi k�r�szok jelentett�k a csali- k�szlet�nket. A k�r�szokat �tellenben, a g�t t�loldal�n fogtuk, egy od�ig foly� belv�zcsatorna szivatty�h�za el�tt, a kisz�lesed� mederben, sz�molatlanul.
M�g alig pirkadt, amikor m�r l�zasan k�sz�l�dt�nk. Bek�sz�tett�k holminkat a cs�nakba. Felszerelt�k a motorokat. �n, a biztons�g kedv��rt, m�g egyszer megh�ztam, am�gy is borotva�lesre fent horgaimat. Azt�n kip�f�gt�nk, a nagy sodr�st ker�lve, felfel�. A homokpad k�zep�re �rve �tv�gtunk a jobbpartra. A sodorvonalba, �llva foly�sir�nynak h�ttal ereszkedt�nk. Balkezes bev�g�sokra kellett k�sz�ln�m, hiszen jobbal, �t�ttem a vizet. �sz� n�lk�li, hosszabb botomr�l 4 m�ter zsin�rt leengedtem, �s a cs�nak k�t sz�l�n �tvetve, hegy�t, az orr ir�ny�ba ford�tva letettem. �gy, a csali a fen�k felett �szott p�r m�terrel. A m�sikat kishallal csalizva fektettem magam mell�, majdnem mer�legesem a cs�nakra. �gy a k�t bot, V-alakban a balkezem hat�- sugar�ban volt, kuttyogat�s k�zben is. Az �sz� egy m�ter szabad zsin�ron lav�rozott a kishal sz�nd�kait�l f�gg�en. A hosszabb botom szerel�se meredeken l�gott a v�zbe. A zsin�r, mer�legest�l val� elt�r�se, vagy a botspitz volt hivatott jelezni a kap�st. Ki�ltem a far jobbsz�l�re �s nekil�ttam. B�r, a mozdulatsort, hozz��rt�kkel m�r sokszor �tbesz�ltem, el�z� nap a gyakorlatban is megfigyeltem, m�gis �r�k teltek el k�s�rletez�ssel, mire 1-1, a j�ra eml�keztet� hangot siker�lt kicsalnom a v�zb�l. Addig csak locsogott, cuppogott a fa, de m�g v�letlen�l sem akart egy j� hangot kiadni.
Szerencs�re a harcs�k nem voltak ennyire ig�nyesek, mert m�r n�h�ny, f�lig siker�lt hang ut�n is oda�t�ttek a csalinak. Ez �nbizalmat �s er�t adott a folytat�sra. D�lut�nra m�r k�t bajuszost is siker�lt kimentenem a Tisz�b�l.
T�rsaimnak m�g kev�sb� �llt kez�kre a szersz�m. �gy d�nt�ttek, hogy tov�bbi k�s�rletez�s helyett, ink�bb k�zvetlen�l ut�nam sodortatj�k magukat, �s elcs�pik az �ltalam felzavart, de az �n horgomr�l lek�s� halakat. Ez a szimbi�zis be is v�lt. Napr�l napra fogogattunk 1-2, egyszer-egyszer, 4-5 harcs�t is. Nem voltak nagyok. A legnagyobb is, csak p�r kil�val volt t�z felett, de mi kimondhatatlanul �lvezt�k a dolgot.
M�mor�t� volt a csend, a nyugalom, a szabads�g.
A h�bor�tatlan Tisza part romantik�ja, a sima v�zt�kr�n loccsan� balinok, az �bl�kben vad�sz� csuk�k rabl�sai l�tt�n, m�r alig f�jt a sok kuttyogat�st�l begyulladt csukl�m, �s a leszakadni akar� derekam. �n csak �t�ttem a vizet mindennap, reggelt�l estig.
K�l�n�s �lm�ny volt, a kezemt�l 10-20 centire l�v� �sz�n figyelni a kap�st. Sz�momra az sem volt mindennapi, hogy ezek az ar�nylag kistest�, tiszai harcs�k, milyen k�nnyed�n forgatt�k f�raszt�s k�zben k�nny�, kis ladikomat.
Est�nk�nt j� hangulat� besz�lget�seket folytattunk a napi esem�nyekr�l, finom kaj�kat f�zt�nk, vagy n�ha bement�nk Sz�regre, egy j� adag h�tsz�nnel k�nyeztetni gyomrunkat. �lomszer�en peregtek a napok. N�ha m�rn�z�st, pontyoz�st is a programba vett�nk, de a f�fog�s mindig is a harcsa maradt. Ann�l is ink�bb, mert mind t�bbsz�r visszhangzott m�r vissza tiszt�n, a tiszai erd�kb�l kuttyogat�m hangja. �s l�that�an, a harcs�k is kezdt�k mindjobban tisztelni.
Egy, �jszak�ra bek�sz�nt� hidegfront vetett v�get idilli nyaral�sunknak. Ez a h�rom h�t meghat�roz� volt horg�szj�v�met illet�en. Nem csak az�rt, mert am�g tehetem, minden �vben megl�togatom a Tisz�t, hanem az�rt is, mert ett�l kezdve a harcsahorg�szat az els�dleges sz�momra. Minden sz�vf�jdalom n�lk�l hanyagolok, ak�r t�z feletti pontyokat is, ha harcsaszagot �rzek a leveg�ben.