A balin jellemrajza

A balin, vagy "ragadoz� õn" (tudom�nyos latin neve: Aspius aspius L., angol neve: churp, n�met neve: Rapfen) a pontyf�l�k csal�dj�nak azon egyetlen tagja, amelyik kiz�r�lagosan ragadoz� �letm�dot folytat. A t�bbi rabl�halunkt�l elt�rõen azonban nem lesbõl, hanem ny�ltan t�mad �ldozat�ra. Csaknem eg�sz �ven �t eredm�nyesen horg�szhat�. �ltal�ban a nap korahajnali �s alkonyati �r�iban kap j�l, de gyakran napk�zben is t�pl�lkozik. Foly�vizeken �s �ll�vizeken egyar�nt elõfordul. Tavaszt�l az õsz m�sodik fel�ig kifejezetten a v�z legfelsõ r�tegeiben tart�zkodik, csak a v�z lehûlt�vel vonul fen�kk�zelbe.Testalkata megny�lt, oldalr�l kev�ss� lap�tott. Sz�ja nagy,
csontos peremû, f�lfel� ny�l�, �gynevezett v�g�ll�s�, bel�lrõl csupasz, ragadoz� fogazattal nem rendelkezik, csak a fajra jellemzõ erõteljes garatfogakkal. Szemei a testar�ny�hoz k�pest kicsinyek, m�gis a j�l l�t� �s a k�l�nf�le sz�n�sszet�teleket kifejezetten j�l �rz�kelõ halak k�z� tartozik. A mechanikai ingereket kiv�l�an felfog� �rz�kszervei mellett, a szemnek fontos szerepe van a zs�km�nyszerz�sben. Jellegzetes nappali ragadoz�. Pikkelyei ar�nylag kicsik, teste kev�ss� ny�lk�s. Feltûnõn nagy,
erõteljes �sz�i, izmos teste, „sportos" �letm�dj�r�l tan�skodnak. A bal�n kiv�l� �sz� �s a mozg�sban szinte f�radhatatlan. H�ta grafitsz�rke, k�kes �rnyalattal, oldalainak felsõ r�sze �lomsz�rke, lejjebb, tov�bb� a hasi r�szen egyre vil�gosod� ez�stfeh�r. H�t�sz�ja �s farok�sz�ja s�t�tsz�rke, a t�bbi v�r�sesbarna. Egyike a legkecsesebb �s legszebb form�j� halainknak. �v�sa, n�veked�se, �v�si idõszaka a v�z felmeleged�s�tõl f�ggõen
(10-14 C) m�rciust�l eg�szen m�jusig elh�z�dhat. Gyorsan n�vekvõ, jelentõs testt�meget el�rõ halfaj. A „m�retes" nagys�got (40 cm) a 4-5-ik �v�ben �ri el. Vizeinkben meghaladhatja az 1 m�teres hossz�s�got is, t�mege pedig a 10 kilogrammot. Az eddig ismert legnagyobb hazai p�ld�nyt (15 kg) egy apostagi horg�sz zs�km�nyolta a 40-es �vek k�zep�n, az Apostagi-sziget d�li cs�csa alatt. Oroszorsz�gban, elbesz�l�sek szerint, hidegebb vizû foly�ban fogtak m�r 20 kg feletti p�ld�nyokat is.
T�pl�lkoz�sa, viselked�se, szok�sai.
Egynyaras kor�ig foleg als�rendu r�kokkal, v�zi rovarokkal �s azok l�rv�ival t�pl�lkozik. Miut�n meghaladja a 15 cm-es nagys�got, �tt�r a ragadoz� �letm�dra. Moh�n kap a v�zbe hull� bogarak, lepk�k ut�n, de elkapja a vizet verdesõ kisebb fecsk�t is. Kedvenc csemeg�je a b�kaporonty, �m legfõbb t�pl�l�k�t m�gis ink�bb az apr� felsz�ni halak fõk�nt a k�sz �s a halivad�kok k�pezik. Kitûnõ �sz�, r�vid t�von egyike a leggyorsabbaknak. Kiszemelt �ldozat�t kitart�an �ld�zi, de zs�km�ny�t fogatlan sz�j�val
csak �ggyel-bajjal k�pes elkapni, �s �gy sokszor el is v�ti. Sikertelens�g�be nem nyugszik bele, �jb�l �s �jb�l t�mad, szinte „sorozza" a vizet. Sok balinoz� megfigyelhetett egy �rdekes jelens�get: a t�mad� balin kem�ny orr�val hirtelen meg�tve f�ldobja �ldozat�t, hogy azt�n a visszaesõ, kiss� b�dult halat k�nnyûszerrel beh�rp�lhesse, illetve a fark�val csapja meg, hogy �gy k�nnyebben kaphassa el. Elejtett �ldozat�t egyetlen erõteljes csuppant�ssal sz�vja-h�rp�li be nagyra t�that� sz�j�n. Ez�rt van az, hogyha „balinlegy�nket" elkapja, azt �ltal�ban a fogasker�kszerûen mûk�dõ f�lelmetes garatfogak k�z�l kell kioper�lnunk. Saj�tosan rafin�lt szok�sa m�g a balinnak, hogy gyakran csoportosan, „v�zi farkascsordak�nt", a k�szrajokat szab�lyosan beker�tve vad�szik, a nagyobb hat�konys�g �rdek�ben. A baalin t�pl�lkoz�s�ra befoly�ssal van a v�z hõm�rs�klete: ny�ron a gyomorem�szt�se gyorsabb, teh�t gyakrabban eszik, a hidegebb �vszakok be�llt�val azonban ennek a ford�tottja az igaz. Ha nagyon keveset is, de k�sõ õsszel, sõt t�len is t�pl�lkozik. T�len a vermelõ halak k�z�tt tany�zik, �s k�z�l�k szedi �ldozatait. Ebbõl k�vetkezik, hogy aki ismeri a vermelõ helyeket, a legzordabb t�lben, ak�r a zajl� j�g al�l is zs�km�nyolhat balinokat.
Tart�zkod�si helyei.
Mint m�r eml�tettem, foly�vizekben �s �ll�vizekben egyar�nt elõfordul, �letm�dj�b�l kifoly�lag azonban sz�vesebben �ll be a v�z�ramlatokban. Jellegzetes ny�ltv�zi hal. �ltal�ban a v�zoszlop felsõ r�tegeiben tart�zkodik, ahonnan legfeljebb a kedvezõtlen idõj�r�sv�ltoz�sok hat�s�ra h�z�dik m�lyebbre. Igazi „l�tott hal", mert jelenl�te tal�n valamennyi halfajunk k�z�l a legjobban �szrevehetõ. Rabl�sai harsogva �rulkodnak nemcsak helyzet�rõl, hanem kap�kedv�rõl is. Kalandoz�sai k�zben erõteljes, periszk�pszerû h�t�sz�j�val jellegzetes V-alak� bar�zd�kat sz�nt a v�zen, ak�r a c�pa. Rabl�sa m�s ragadoz�val �ssze nem t�veszthetõ: Tereb�lyes burv�nyok, sorozatos freccsen�sek, a menek�lõ kishalak t�meg�nek k�ts�gbeesett sz�trebben�se, mind-mind �rulkodnak jelenl�t�rõl �s �tv�gy�r�l. Hely�t a kishalak rajz�s�t�l, vonul�s�t�l f�ggõen v�ltoztatja. Ha �ppen nincs �h�n�l, b�k�sen elvegy�l a kishalrajok k�z�tt. Egyebekben igen �vatos, f�l�nk, ugyanakkor rafin�lt, tanul�kony hal. Ez�rt van az, hogy agyonhorg�szott vizeken szinte lehetetlens�g horogra ker�teni.

M�retkorl�toz�s	40 cm
Tilalmi idõ	m�rcius 1.-�prilis 30.