Reich Károly (1922-1988)

Művészi pályáját illusztrátori megbízatásokkal kezdte. Bámulatos ihletettséggel, művészettel dolgozott. Alig találni olyan ifjúsági és felnőtt könyvet, ezekből az évekből, melyet ne Reich Károly illusztrált volna. Emellett bőven alkotott szabadon választott témájú grafikai lapokat, falképeket festett. Kisplasztikái utolsó alkotásai. 1988-ban életének 66. esztendejében hosszú, súlyos betegség után örökre itt hagyta szülőföldjét.

Latinovits Zoltán színművész, színészkirály

1931. szeptember 16-án született Budapesten. Általános iskolai tanulmányainak befejezése után először a hídépítőknél dolgozott, mint betanított munkás. Közben a MÁVAG színjátszó együttesének tagja volt. A Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát 1954-ben. Segédszínésznek, majd színésznek szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz. Pályája következő állomása Miskolc, ahol már vezető színész. 1962-ben a Vígszínház hívta meg. 1966-tól 1968-ig a Thália Színház tagja, majd Kecskeméten vendégszerepelt. 1971-ben Veszprémben vállalt feladatot, ahol már rendezett is. 1959-ben állt először a kamera elé. Először az "Aranyember" Krisztyán Tódorát, majd az "Egy magyar nábob" Szentirmai Rudolfját alakította. Számtalan szerep, számtalan felejthetetlen alakítás. Művészi tevékenysége példa és mérce volt a kortársak számára. 1976. június 4-én még nem volt 45 éves, amikor eldobta magától az életet. A balatonszemesi temetőben helyezték örök nyugalomba. Azóta a temető zarándokhely lett. Sírfelirata:

"Vándor, ki erre jársz,
Sírj vagy nevess,
Zokogó víz Balatonszemes
Fái görcsben a tóra hajolnak,
Hatalmas nagy fia holtán
Ki voltál Latinovits Zoltán.
Pünkösdi lángnyelv júniusi szélben
Lecsap a habokra, parányi vakokra
Boldog vagonokra.
Napfogyatkozás egy júniusi éjben."

Halála napján, minden évben megemlékezést tartanak sírjánál, amelyen a derékba tört életútját kifejező álló és fekvő bazaltoszlop áll.
(www.somogyitemetkezes.hu)

Szőllősy Ferenc újságíró, lapszerkesztő, MTI-kirendeltség vezető

1897. szeptember 2-án született Várdán. Szülei Szöllösi Ferenc és Papp Julianna voltak. A felsőkereskedelmi iskolát Kaposváron, a főgimnáziumot Budapesten végezte. A bölcsészkaron és a közgazdasági egyetemen folytatta tanulmányait. Az I. világháborúban az olasz és orosz fronton harcolt, vitézségéért megkapta a másodosztályú és bronz vitézségi érmeket, a háborús emlékérmet és a Károly csapatkeresztet. 1919-ben újságíró lett. 1921-ig a budapesti lapoknál (Magyar Lobogó, Kisgazda, Budapesti Újság, Magyarország) dolgozott, aztán Kaposvárra került. 1921-24 között a "Dél-Magyarország" c. kisgazda lap szerkesztője volt dr. Neubauer Ferenc főszerkesztő mellett. 1925-től a Sport Újság főszerkesztője, 1929-1944-ig pedig a Somogyi Újság keresztény politikai napilapot vezette, szerkesztette. 1926-44 között az MTI kaposvári kirendeltségének vezetője. Verseket is írt, amellyek megjelentek a Somogyi Hírlapban, Somogyvármegyében, Pesti Hírlapban. A Nemzeti Munkaközpont díszelnöke, a Somogy Futball Club főtitkára és a Kaposvári Sakk-kör háznagya volt. 1944-47 között a Budapesti Alkotás Kiadó Vállalat igazgatója lett. Nyugdíjazása után Balatonszemesen lett könyvelő. 1977. augusztus 29-én Balatonszemesen hunyt el. Munkái: Koronás koldusok (regény) Szeged, 1922.A balatoni aranyhíd (elbeszélések) Kaposvár, 1934.Vágy és szerelem (színmű) Kaposvár, 1940.Hét vár kincse (regény) Kaposvár, 1941.Palota visszaüt (regény) Kaposvár, 1941.Ördög a sombókon (tört. regény) Kaposvár, 1942.
(www.somogyitemetkezes.hu)