A k�s�ll� jellemrajza

A kõs�llõ sok tulajdons�gban hasonl�t a fogass�llõh�z. Ez kisebb termetû ragadoz�. A szaporod�sa is sokban hasonl�t a fogas�hoz. A 3 kg-os s�ly m�r nagynak sz�m�t. Ny�jtott lap�tott testû. Sz�ja cs�csba ny�l�, a sz�jsz�glet el�ri vagy h�tr�bb v�gzõdik a szemgoly� h�ts� vonal�n�l. Sz�j�ban apr� �s nagy fogak v�ltoznak. A kopolty�fedõ pikkelytelen. H�ta sz�rk�sz�ldes k�k vagy olajz�ld. Ez a sz�n vil�gosabb k�kesolajz�ld vahy ez�st�s oldalaira sz�les har�ntfoltokban leh�z�dik. Hasa piszkosfeh�r.P�ratlan �sz�i s�vozottak, sz�rk�k, a p�rosak tiszt�n s�rg�ssz�rk�k. Eredetileg a Keleti a Fekete �s Kaszpi-tengerbe torkol� foly�k vizrendszer�ben �lt. Mesters�ges telep�t�ssel jutott Nyugat-Eur�p�ba. �ll� �s foly�vizet egyar�nt kedvelõ, a kem�ny medreket �s nagy oxig�ntartalmat keresõ hal. Esti, �jszakai vagy hajnali rabl�sakor j�n a felsz�nre. Halevõ ragadoz�. L�rvakorban plankton�llatokkal t�pl�lkozik. M�r az elsõ ny�ron 4-6 cm hossz�, j�nius-j�lius h�napban ragadozni kezd. Ha lemarad, �s nem �ri el s 9-12 cm-t, t�len elpusztul illetve
nagyobb testv�rei felfalj�k. Az idõs p�ld�nyok kiz�r�lag halfogyaszt�k. Szinte b�rmilyen halat megt�mdnak �s elfogyasztanak. M�rcius v�g�n, �prilisban p�rosan �vik. Alg�s, k�ves r�szeken �p�t f�szket, amit a h�m v�d. Egy-egy
nõst�ny 50-200 ezer ikr�t rak le �vente. A h�m 2., a nõst�ny 3. ny�r ut�n v�lik ivar�rett�. Ivad�ka j�nius v�g�re el�ri a 5-7cm-t.Az 1. �vben 9-16, a 2.-ban 15-26, a 3.-ban 22-28, a 4.-ben 26-45, az 5.-ben 35-52cm hossz�. A 37cm-es hossz�s�g melett el�ri a 0,5kg-os s�lyt is.

M�retkorl�toz�s	20 cm
Tilalmi idõ	m�rcius 1.-j�nius 30.