A csuka jellemrajza
A csuka (tudomnyos latin neve: Esox Iucius L., angol neve: pike, nmet neve: hecht) a csukaflk csaldjnak legnagyobbra nvõ tagja. Fajtestvrei kzl ktkisnvsû desvzi, tovbb hrom tengeri rokona ismeretes. A csuka a harcst kvetõen msodik legnagyobbra nvõ ragadoz halunk Azon kevs halaink egyike, amelyet tlen lkbõl is igen lvezetesen s eredmnyesen zskmnyolhatunk. ltalban vzkzt jr hal. Lesbõl tmad. Ugrkpessge s tpllkmegragad kpessge kivl. A horgon szilajul vdekezõ, kivl sporthal. Horgszata igen npszerû. llvizekben s folyvizekben egyarnt elõfordul, igazn azonban az llvizekben vagy az egszen csendes ramlatokban rzi jl magt. Alakja annyira jellegzetes, hogy ms halfajjal szinte sszetveszthetetlen. Teste hosszks, oldalrl csak kiss laptott. Az llvziek zmkebbek, a folyvziek nylnkabbak, izmosabbak. Forms szpsge megtls krdse, gonosz pofjvaI inkbb flelmetes. Feje a fajra jellemzõen lapos, llkapcsa a kacsa csõrhez hasonlatos. Hatamasra nyithat szles szjn s rendkvl tg toroknylsn t a testnek egyharmadt meghalad mretû halakat is kpes elnyelni. A csuka flelmetes fogazattal felfegyverzett szja kln megr egy „mist". Sajtos fogazata a megragadott zskmny meneklst szinte teljessggel kizrja. lA csuknak fent, az ll kztti csonton, lent pedig a hossz llkapocscsont mentn jellegzetes, hegyes, inkbb befel hajl ritks llfogazata van. Klnsen az als llkapocs kapfogai kiemelkedõek. A ttott szjba tekintve kiderl, hogy a felsõ llkapocs kivte- lvel mindentt, teht az ekecsonton s a szjpadlscsonton is lthatk tbb sorban elhelyezkedõ hegyes fogak. Ezek befel hajlanak. Az is megfigyelhetõ, hogya csuka fogai nem azonosak az emlõsk fogmederbe begyazott fogaival, hanem gynevezett rnõtt fogak. Rgebben gy tudtk, hogy a hal letben, nvekedsvel prhuzamosan kialakult fogazata vgleges, azaz nincs fogvlts. jabban ppen a csukkon vgzett vizsglatokbl tudjuk, hogy a ragadozk als llkapocsi fogai nem vglegesek, idõnknt egy-egy fog levlik, s helybe j nõ. A felsõ s ellsõ, valamint a szjregben lvõ fogak viszont htrahajlk, s valsznûleg nem vltoznak. A csuka kifejezetten jl lt hal, de csak rvid tvon, legfeljebb 10-12 mter tvolsgra. Sttben nem lt, ezn kifejezetten nappali ragadoz. Sznrzkelõ kpessge bizonytott, sõt egyes sznekre kifejezetten lnken reagl, mint pldul a pirosra, narancssrgra, vagy az aranyosan illetve ezstsen csillogra, amit kellõ-kppen figyelembe is vesznek a csukz rnûcsalik ksztõi. Szaglrzke s zlelõkpessge kimondottan rossz. Hallsa is gyenge. Ezekbõl addik a krds: akkor ht mikppen rzkeli tpllkt, ha zavaros a vz? Zavaros vzben csak az oldalszervnek vznyomsvltozst rzkelõ kpessgre tmaszkodhat. Egy kzelben tovasz hal igen kicsi nyomsvltozst okoz ugyan, de ez elegendõ ahhoz, hogy a csuka a zavaros vzben emcsak a kzeledõ test irnyrl, hanem annak nagysgrl is tjkoztatst kapjon, ami segti az idegrendszer annak eldntsben, hogy vajon zskmnynak megfelelõ mretû kishal vgy netn vetlytrsknt is veszlyes nagytestû ellensg kzeledik. A megvaktott csuka is biztonsggal tallja meg s veszi birtokba zskmnyt. Egybknt a csuka nagyfok rezonanciarzkenysgn alapszik az, hogy a pergetõ mdszerekkel rendkvl eredmnyesen horgszhat.Trzst egszen apr, gynevezett brbenõtt pikkelyek bortjk. Teste nagyon nylks, puszta kzzel megragadva feltûnõen sikamlsnak rezzk. szi lekerektettek s lgysugarak. Ellsõ szi nem tlzottan erõteljesek, annl inkbb a hrom hts pratlan szja, klnsen pedig a mlyen hastott, laptnyi farokszja. szinak ilyen elrendezõdse teszi lehetõv erõteljes ugrkpessgt, mellyel zskmnyra veti magt. Szne a krnyezethez alkalmazkodva vltoz. A balatoni csuka kifejezetten vilgos tnus, mg a vzi nvnyzetben bõvelkedõ velencei-tavi pldnyok egszen stt mintzatak. Sznezett viszonyag gyorsan kpes vltoztatni, s gy leshelynek krnyezetben szinte szrevehetetlenn vlik. Hta zldes-barns, oldalai vilgosabb zldek, aranysrga mrvnyozottsggal, hasa srgsfehr vagy szrksfehr. A mellszk s a hasszk srgsszrks-tglavrs rnyalatak, hrom hts szjra inkbb az lnkebb tglavrses s a kevsb szrks rnyalatok a jellemzõek, fekete foltokkal dsztve.A csuka egyike a legkorbban iv halainknak. A tl vge fel nagy bandkban keresi fel a legkorbban felmelegedõ skly, partszli vizeket, ntsterleteket, ahol - ha a vz 6-20 C-ra felmelegedett - a rvid szr nvnyzetre vik. Rendkvl gyorsan nvekvõ halfaj, s e tren hazai ragadozink kzl csak a harcsa elõzi meg. Nemcsak gyorsan nõ, de jelentõs testtmeget s letkort is rhet. Hromnyaras korban 30-50 Cm-es hosszsgra s 50-100 deksra nõhet. Kivtelesen bõ tpllkozsi lehetõsg mellett azonban, mr a msodik vben is elrheti az 1 kg-os testtmeget. Mekkorra nõ, meddig l? Izgalmas krdsek. Sok a mendemonda e tren is, de vajon mi az igazsg. Maximlis nagysgra nzve nincsenek ugyan teljesen megbzhat adatok, de fogtak mr horoggal 30 kg-ot meghalad pldnyokat, hlval pedig egy 50 kg krli pldny zskmnyelejtsrõl is sz esik Fred Bullford angol szakrnak 1912-ben megjelent knyvben. Egy termszettuds - K. Gesner --1563-bar a „Historia Animalum" cmû munkjban, ma mr hihetetlennek tûnõ adatot kzl. Eszerint egy nmetorszgi halastban, 5, 7 mter hossz, 140 kg-os csukt fogtak ki. A bõrben tallt jelzs szerint ez a csuka 267 ves lehetett! A lengyelorszgi Mazuri-tavakbl kikerlt risi csuka adatai mr hitelesek: ez 180 cm hossz, s 40 kg tmegû volt, feje 30 cm szles, fogai a cpval vetekedtek, 30 ves lehetett. Walter von San-den-Guja r s termszetmegfigyelõ jegyzi fel, hogy egy halsz dobhlval megfogott egy ugyancsak mazuri illetõsgû, 41,5kg-os csukt, amelyik derkban elkapott s szjzrral fogott egy 21,5 kg-os pldnyt. A csuka kannibalizmusa egybknt kzismert, de hogy ekkorra rtmadjon . . .!? Ami a csuka horgszati szempontbl figyelemre mlt tpllkozsi szoksait illeti, arrl a kvetkezõk mondhatk el. Attl kezdve, hogy prhetes korban a kis csuka rll a ragadoz letmdra, szinte kizrlag csak hallal tpllkozik. Nem vlogats! „tlapjn" mindenfle nla kisebb termetû hal szerepel. A kilnfelli csuka mr szvesebben vg r a tekintlyesebb falatra, mint a nyavalys kis snecire. A tbbkils krokodilpofj viszont mr mindenre rtmad, ami csak mozogni merszel krnyezetben: halra, bkra, vzimadrra egyarnt. Sajt fajtjnak nla kisebb egyedeit sem kmli. A csuka erõs hatanyagokat tartalmaz gyo-mornedve kvetkeztben igen gyorsan emszt. Ezrt olyan falnk! Persze azrt a csuknl is fel lehet fedezni nmi „zlsbeli rnyaltsgot". A halak kzl leginkbb a bodorkt, vrsszrny keszeget, compt, krszt s a kisebb pontyokat kedveli, teht egyrszt a srgsabb szntnusakat, msrszt a lustbb mozgsakot. A betegesen vergõdõ, forgold halakra elõszeretettel ront r. Ugyanakkor a mozdulatlan dgt, haldarabot nem veszi fel. A horgszok krben ismert, hogy tartzkodsi helyek tekintetben a csuka taln a leginkbb „mindentt-lak" nemes halaink kzl. Haznk valamennyi tvizben, folyjban, azok mellkgaiban s holtgaiban, valamint a csatornkban õshonos, illetve teleptssel meghonosodott. lõhelyt illetõen rendkvl ignytelen, s gy a vizek szennyezettsghez is jl hozzidomul. A hideg vizû, tiszta hegyi tavaktl a faluvgi kubikgdrkig, kacsasztatkig, mindentt megl, tpllkozik s szaporodik. Ebbõl gy tûnik, hogy nagy a biolgiai vitalitsa. Mindenkppen nagyobb, mint a knyes sllõ. Mgis, ha egy eredetileg csuks tba sllõt is teleptenek, egyre inkbb ritkulni fog a csukallomny. A csuka oxignignyessge is csekly. ltalban vzkzt tartzkod halfaj, de ha az alkalmas leshelyek gy kvnjk, a fenkkzelben bjik meg, avagy a vzfelsznen elterlõ tereblyes tklevelek rnykban llkodik. Nagy tûrõkpessge s alkalmazkod kpessge mellett, ha teheti, inkbb az ll vagy a csendesen raml vzterleteket vlasztja lõhelyl, ppen fordtva, mint a sllõ. õ Klnsen kedveli a tavak, viztrozk s holtgak ama sekly szakaszait, szlvizeit, ahol a ds vzinvnyzet kzt megbjva lesheti tpllkt. Ahol a vizet sûrû ndas vagy hnrmezõ szeglyezi, a csukt a ritks ndszlen, a hinaras szlen vagy a csatornaszerû tvltkban sejthetjk, teht ahol kishalak vonulsa is felttelezhetõ. A tkleveles vzszakasz szinte mgnesknt vonzza a csukt! Fagak s roncsok kz, valamint kvezsek rnykba is bell, s jobb hjn, pldul egy mg nvnytelen bnyagdrben, a mederegyenetlensgek nyjthatnak szmra leshelyet. Folyvizeken ha teheti, az lnkebb vzfotysokbl szvesebben tvlt egy-egy blbe, mellkgba, vagy bell a tusks limnyokba, csendes ramlat tangkba. Ha a foly kõgtakkal szablyozott, a mgttes terletek legcsendesebb tangit keresi fel. A csuka ltalban nem kedveli a kifejezetten mly vizeket, mgis nha tekintlyen mlysgekbõl, mteres medertrsek aljrl kerlnek horgunkra. Jval kisebb az eltrõsg a csuka llvzi, illetve folyvzi habitusa kztt, ellenttben a sllõvel. Aztn a sllõl merõben eltrõ nappali s jszakai viselkedsevel, valamint kln jszakai tpllkozsi „menetrendjvel" szemben a csuka csak nappali ragadoz, az jszakt pihenssel tlti. Nem is klntenm el viselkedst a klnfle vztpusok szerint, sokkal inkbb az vszakok, a napszakok, az idõjrsi s a vzjrsi vltozsok hatsai alapjn. Ezekkel a tnyezõkkel a csukahorgsznak felttlenl szmolnia kell. Tavasszal, prilis 1-tõl, a legtbb vzen vget r a csuka tilalmi ideje. Fajfenntart ktelezettsgeinek eleget tve, mohn igyekszik csillaptani hsgt, a tli dermedtsgkbõl mg alig-alig ledezõ keszegflkbõl. Amg azonban a nvnyzet is maghoz nem tr, a csuka ilyenkor kborolni knyszerl, akr csak tlen, hiszen alig akad szmra valami alkalmas leshely. Kora nyrra, a teljes pompjban kisarjadt nvnyi vegetciban vgre bellhat leshelyre, s a termszet nagy tertett asztala is kegyes lesz hozz. Ilyenkor mr ritkn rulkodik magrl. Nehezebb is horogra csalni. Az õsz belltval mintha rezn, hogy kzeleg a hossz bjt idõszaka. Ezrt mindent elkap, ami krltte l s mozog. Majd ksõ õsszel, amikor lerohad krltte az ldott j bvhely, korggyomorral vg neki jra a vzi vilgnak, prda utn kutatva. Az õsz (szeptembertõl november vgig) horgszatnak a lefõbb idõszaka. Tl elejn a vermelõhelyekre vonul, a kishalrajokat kvetve, hiszen azokbl ilyenkor is tpllkozhat. A csuka kifejezetten nappali ragadoz. Az jszakt szokott helyn megbjva tlti. Alvsnak mdjrl mg nincsenek pontos ismereteink, annyi bizonyos csak, hogy nem csoportosan, hanem magnyosan pihen. Aktv s pihenõrinak vltakozst a fnyviszonyokon kvl, valsznuleg a vzhõmrsklet is befolysolja. A reggel melegedni kezdõ vz fokozza az izommûkdst, s ehhez trsul az hsgrzet erõsdse is, amelyek azutn egyttesen sztnzik a halat az ber figyelsre s a ragadoz viselkedsre. Fentiekbõl kvetkezik, hogy csukzsra a hajnali-reggeli, majd a nap msodik felben, a ksõ dlutni rk a legalkalmasabbak. Dlidõ krl csak tlagos eredmnyeket rhetnk el, hacsak nincs valami egyb kedvezõ krlmnyvltozs az idõjrsban, esetleg a vzjrsban is. A csuka napszakbeli menetrendje teht jval szrkbb mint a sllõ. A felhõsds vagy a kd leereszkedse viszont ugyangy fokozza kapkedvt, mint „rabltrst". A vizet fodroz szlben, csendes esõben ugyancsak aktv. Az erõs szelet s a zporesõt azonban takarsban megbjva vszeli t. A letisztul, csendesen apad foly kedvezõ krlmnyeket biztost a csuka szmra, s a re horgsznak is eredmnyessggel kecsegtetõ. A zavaros, rad vzben nehezen becserkszhetõ. Mint a legtbb hal, a pezsdlsre a csuka is fokozott tvggyal reagl. Kapkedvt az egyre erõsdõ radsban s a ftyolosod vzben is megtartja. A szennyes radsban azonban eltûnik. Feltehetõen meghzza magt a csendesebb szlvizekben.A csuka rablsa jellegzetesen erõteljes s hangos. Tavasszal, amikor a tiszta, csendes szlvzben a bandz ivadkhalak kz vgva megmutatja szpen aranyozott, csillog testt, olyan, mintha a vzben „villmlana". Kiflialakban megvillan a teste, majd egy nagy burvnyban eltûnik. Nyron, kora õsszel a kishalrajok sztrebbense sejteti csak rablst, amelyhez seklyebb vzben egy jkora burvnyls is jrul. Ez biztos jele annak, hogy odalent csuka garzdlkodott.
Mretkorltozs |
40 cm |
Tilalmi idõ |
februr 15.-mrcius 31. | |