A csuka jellemrajza

A csuka (tudom�nyos latin neve: Esox Iucius L., angol neve: pike, n�met neve: hecht) a csukaf�l�k csal�dj�nak legnagyobbra n�võ tagja. Fajtestv�rei k�z�l k�tkisn�v�sû �desv�zi, tov�bb� h�rom tengeri rokona ismeretes. A csuka a harcs�t k�vetõen m�sodik legnagyobbra n�võ ragadoz� halunk Azon kev�s halaink egyike, amelyet t�len l�kbõl is igen �lvezetesen �s eredm�nyesen zs�km�nyolhatunk. �ltal�ban v�zk�zt j�r� hal.
Lesbõl t�mad. Ugr�k�pess�ge �s t�pl�l�kmegragad� k�pess�ge kiv�l�. A horgon szilajul
v�dekezõ, kiv�l� sporthal. Horg�szata igen n�pszerû. �ll�vizekben �s foly�vizekben egyar�nt elõfordul, igaz�n azonban az �ll�vizekben vagy az eg�szen csendes �ramlatokban �rzi j�l mag�t. Alakja annyira jellegzetes, hogy m�s halfajjal szinte �sszet�veszthetetlen. Teste hossz�k�s, oldalr�l csak kiss� lap�tott. Az �ll�v�ziek z�m�kebbek, a foly�v�ziek ny�l�nkabbak, izmosabbak. Form�s sz�ps�ge meg�t�l�s k�rd�se, gonosz pof�j�vaI ink�bb f�lelmetes. Feje a fajra jellemzõen lapos, �llkapcsa a kacsa csõr�hez hasonlatos. Hata�masra nyithat� sz�les sz�j�n �s rendk�v�l t�g torokny�l�s�n �t a test�nek egyharmad�t meghalad� m�retû halakat is k�pes elnyelni. A csuka f�lelmetes fogazattal felfegyverzett sz�ja k�l�n meg�r egy „mis�t". Saj�tos fogazata a megragadott zs�km�ny menek�l�s�t szinte teljess�ggel kiz�rja. lA csuk�nak fent, az �ll k�z�tti csonton, lent pedig a hossz� �llkapocscsont ment�n jellegzetes, hegyes, ink�bb befel� hajl� ritk�s �ll�fogazata van. K�l�n�sen az als� �llkapocs kap�fogai kiemelkedõek. A t�tott sz�jba tekintve kider�l, hogy a felsõ �llkapocs kiv�te-
l�vel minden�tt, teh�t az ekecsonton �s a sz�jpadl�scsonton is l�that�k t�bb sorban elhelyezkedõ hegyes fogak. Ezek befel� hajlanak. Az is megfigyelhetõ, hogya csuka fogai nem azonosak az emlõs�k fogmederbe be�gyazott fogaival, hanem �gynevezett r�nõtt fogak. R�gebben �gy tudt�k, hogy a hal �let�ben, n�veked�s�vel p�rhuzamosan kialakult fogazata v�gleges, azaz nincs fogv�lt�s. �jabban �ppen a csuk�kon v�gzett vizsg�latokb�l tudjuk, hogy a ragadoz�k als� �llkapocsi fogai nem v�glegesek, idõnk�nt egy-egy fog lev�lik, s hely�be �j nõ. A felsõ �s el�lsõ, valamint a sz�j�regben l�võ fogak viszont h�trahajl�k, s val�sz�nûleg nem v�ltoznak. A csuka kifejezetten j�l l�t� hal, de csak r�vid t�von, legfeljebb 10-12 m�ter t�vols�gra. S�t�tben nem l�t, ez�n kifejezetten nappali ragadoz�. Sz�n�rz�kelõ k�pess�ge bizony�tott, sõt egyes sz�nekre
kifejezetten �l�nken reag�l, mint p�ld�ul a pirosra, narancss�rg�ra, vagy az aranyosan illetve ez�st�sen csillog�ra, amit kellõ-k�ppen figyelembe is vesznek a csuk�z� rnûcsalik k�sz�tõi. Szagl��rz�ke �s �zlelõk�pess�ge kimondottan rossz. Hall�sa is gyenge. Ezekbõl ad�dik a k�rd�s: akkor h�t mik�ppen �rz�keli t�pl�l�k�t, ha zavaros a v�z? Zavaros v�zben csak az oldalszerv�nek v�znyom�sv�ltoz�st �rz�kelõ k�pess�g�re t�maszkodhat. Egy k�zelben tova�sz� hal igen kicsi nyom�sv�ltoz�st okoz ugyan, de ez elegendõ ahhoz, hogy a csuka a zavaros v�zben emcsak a k�zeledõ test ir�ny�r�l, hanem annak nagys�g�r�l is t�j�koztat�st kapjon, ami seg�ti az idegrendszer annak eld�nt�s�ben, hogy vajon zs�km�nynak megfelelõ m�retû kishal v�gy net�n vet�lyt�rsk�nt is vesz�lyes nagytestû ellens�g k�zeledik. A megvak�tott csuka is biztons�ggal tal�lja meg �s veszi birtokba zs�km�ny�t. Egy�bk�nt a csuka nagyfok� rezonancia�rz�kenys�g�n alapszik az, hogy a pergetõ m�dszerekkel rendk�v�l eredm�nyesen horg�szhat�.T�rzs�t eg�szen apr�, �gynevezett b�rbenõtt pikkelyek bor�tj�k. Teste nagyon ny�lk�s, puszta k�zzel megragadva feltûnõen sikaml�snak �rezz�k. �sz�i lekerek�tettek �s l�gysugar�ak. El�lsõ �sz�i nem t�lzottan erõteljesek, ann�l ink�bb a h�rom h�ts� p�ratlan �sz�ja, k�l�n�sen pedig a m�lyen has�tott, lap�tnyi farok�sz�ja. �sz�inak ilyen elrendezõd�se teszi lehetõv� erõteljes ugr�k�pess�g�t, mellyel zs�km�ny�ra veti mag�t. Sz�ne a k�rnyezet�hez alkalmazkodva v�ltoz�. A balatoni csuka kifejezetten vil�gos t�nus�, m�g a v�zi n�v�nyzetben bõvelkedõ velencei-tavi p�ld�nyok eg�szen s�t�t mint�zat�ak. Sz�nezet�t viszony�ag gyorsan k�pes v�ltoztatni, s �gy leshely�nek k�rnyezet�ben szinte �szrevehetetlenn� v�lik. H�ta z�ldes-barn�s, oldalai vil�gosabb z�ldek, aranys�rga m�rv�nyozotts�ggal, hasa s�rg�sfeh�r vagy sz�rk�sfeh�r. A mell�sz�k �s a has�sz�k s�rg�ssz�rk�s-t�glav�r�s �rnyalat�ak, h�rom h�ts� �sz�j�ra ink�bb az �l�nkebb t�glav�r�ses �s a kev�sb� sz�rk�s �rnyalatok a jellemzõek, fekete foltokkal d�sz�tve.A csuka egyike a legkor�bban iv� halainknak. A t�l v�ge fel� nagy band�kban keresi fel a legkor�bban felmelegedõ s�k�ly, partsz�li vizeket, �nt�ster�leteket, ahol - ha a v�z 6-20 �C-ra felmelegedett - a r�vid sz�r� n�v�nyzetre �vik. Rendk�v�l gyorsan n�vekvõ halfaj, s e t�ren hazai ragadoz�ink k�z�l csak a harcsa elõzi meg. Nemcsak gyorsan nõ, de jelentõs testt�meget �s �letkort is �rhet. H�romnyaras kor�ban 30-50 Cm-es hossz�s�g�ra �s 50-100 dek�sra nõhet. Kiv�telesen bõ t�pl�lkoz�si lehetõs�g mellett azonban, m�r a m�sodik �v�ben is el�rheti az 1 kg-os testt�meget. Mekkor�ra nõ, meddig �l? Izgalmas k�rd�sek. Sok a mendemonda e t�ren is, de vajon mi az igazs�g. Maxim�lis nagys�g�ra n�zve nincsenek ugyan teljesen megb�zhat� adatok, de fogtak m�r horoggal 30 kg-ot meghalad� p�ld�nyokat, h�l�val pedig egy 50 kg k�r�li p�ld�ny zs�km�nyelejt�s�rõl is sz� esik Fred Bullford angol szak�r�nak 1912-ben megjelent k�nyv�ben. Egy term�szettud�s - K. Gesner --1563-bar a „Historia Animalum" c�mû munk�j�ban, ma m�r hihetetlennek tûnõ adatot k�z�l. Eszerint egy n�metorsz�gi halast�ban, 5, 7 m�ter hossz�, 140 kg-os csuk�t fogtak ki. A bõr�ben tal�lt jelz�s szerint ez a csuka 267 �ves lehetett! A lengyelorsz�gi Mazuri-tavakb�l kiker�lt �ri�si csuka adatai m�r hitelesek: ez 180 cm hossz�, �s 40 kg t�megû volt, feje 30 cm sz�les, fogai a c�p��val vetekedtek, 30 �ves lehetett. Walter von San-den-Guja �r� �s term�szetmegfigyelõ jegyzi fel, hogy egy hal�sz dob�h�l�val megfogott egy ugyancsak mazuri illetõs�gû, 41,5kg-os csuk�t, amelyik der�kban elkapott �s sz�jz�rral fogott egy 21,5 kg-os p�ld�nyt. A csuka kannibalizmusa egy�bk�nt k�zismert, de hogy ekkor�ra r�t�madjon . . .!? Ami a csuka horg�szati szempontb�l figyelemre m�lt� t�pl�lkoz�si szok�sait illeti, arr�l a k�vetkezõk mondhat�k el. Att�l kezdve, hogy p�rhetes kor�ban a
kis csuka r��ll a ragadoz� �letm�dra, szinte kiz�r�lag csak hallal t�pl�lkozik. Nem v�logat�s! „�tlapj�n" mindenf�le n�la kisebb termetû hal szerepel. A kil�nfel�li csuka m�r sz�vesebben v�g r� a tekint�lyesebb falatra, mint a nyavaly�s kis snecire. A t�bbkil�s krokodilpof�j� viszont m�r mindenre r�t�mad, ami csak mozogni mer�szel k�rnyezet�ben: halra, b�k�ra, v�zimad�rra egyar�nt. Saj�t fajt�j�nak n�la kisebb egyedeit sem k�m�li. A csuka erõs hat�anyagokat tartalmaz� gyo-mornedve k�vetkezt�ben igen gyorsan em�szt. Ez�rt olyan fal�nk! Persze az�rt a csuk�n�l is fel lehet fedezni n�mi „�zl�sbeli �rnyalts�got". A halak k�z�l legink�bb a bodork�t, v�r�ssz�rny� keszeget, comp�t, k�r�szt �s a kisebb pontyokat kedveli, teh�t egyr�szt a s�rg�sabb sz�nt�nus�akat, m�sr�szt a lust�bb mozg�s�akot. A betegesen vergõdõ, forgol�d� halakra elõszeretettel ront r�. Ugyanakkor a mozdulatlan d�g�t, haldarabot nem veszi fel. A horg�szok k�r�ben ismert, hogy tart�zkod�si helyek tekintet�ben a csuka tal�n a legink�bb „minden�tt-lak�" nemes halaink k�z�l. Haz�nk valamennyi t�viz�ben, foly�j�ban, azok mell�k�gaiban �s holt�gaiban, valamint a csatorn�kban õshonos, illetve telep�t�ssel meghonosodott. �lõhely�t illetõen rendk�v�l ig�nytelen, s �gy a vizek szennyezetts�g�hez is j�l hozz�idomul. A hideg vizû, tiszta hegyi tavakt�l a faluv�gi kubikg�dr�kig, kacsa�sztat�kig, minden�tt meg�l, t�pl�lkozik �s szaporodik. Ebbõl �gy tûnik, hogy nagy a biol�giai vitalit�sa. Mindenk�ppen nagyobb, mint a k�nyes s�llõ�. M�gis, ha egy eredetileg csuk�s t�ba s�llõt is telep�tenek, egyre ink�bb ritkulni fog a csuka�llom�ny. A csuka oxig�nig�nyess�ge is csek�ly. �ltal�ban v�zk�zt tart�zkod� halfaj, de ha az alkalmas leshelyek �gy k�v�nj�k, a fen�kk�zelben b�jik meg, avagy a v�zfelsz�nen elter�lõ tereb�lyes t�klevelek �rny�k�ban �l�lkodik. Nagy tûrõk�pess�ge �s alkalmazkod� k�pess�ge mellett, ha teheti, ink�bb az �ll� vagy a csendesen �raml� v�zter�leteket v�lasztja �lõhely��l, �ppen ford�tva, mint a s�llõ. õ K�l�n�sen kedveli a tavak, vizt�roz�k �s holt�gak ama sek�ly szakaszait, sz�lvizeit, ahol a d�s v�zin�v�nyzet k�zt megb�jva lesheti t�pl�l�k�t. Ahol a vizet sûrû n�das vagy h�n�rmezõ szeg�lyezi, a csuk�t a ritk�s n�dsz�len, a hinaras sz�len vagy a csatornaszerû �tv�lt�kban sejthetj�k, teh�t ahol � kishalak vonul�sa is felt�telezhetõ. A t�kleveles v�zszakasz szinte m�gnesk�nt vonzza a csuk�t! Fa�gak �s roncsok k�z�, valamint k�vez�sek �rny�k�ba is be�ll, s jobb h�j�n, p�ld�ul egy m�g n�v�nytelen b�nyag�d�rben, a mederegyenetlens�gek ny�jthatnak sz�m�ra leshelyet. Foly�vizeken ha teheti, az �l�nkebb v�zfoty�sokb�l sz�vesebben �tv�lt egy-egy �b�lbe, mell�k�gba, vagy be�ll a tusk�s lim�nyokba, csendes �ramlat� tang�kba. Ha a foly� kõg�takkal szab�lyozott, a m�g�ttes ter�letek legcsendesebb tang�it keresi fel. A csuka �ltal�ban nem kedveli a kifejezetten m�ly vizeket, m�gis n�ha tekint�lyen m�lys�gekbõl, m�teres medert�r�sek alj�r�l ker�lnek horgunkra.
J�val kisebb az elt�rõs�g a csuka �ll�v�zi, illetve foly�v�zi habitusa k�z�tt, ellent�tben a s�llõvel. Azt�n a s�llõl merõben elt�rõ nappali �s �jszakai viselked�sevel, valamint k�l�n �jszakai t�pl�lkoz�si „menetrendj�vel" szemben a csuka csak nappali ragadoz�, az �jszak�t pihen�ssel t�lti. Nem is k�l�n�ten�m el viselked�s�t a k�l�nf�le v�zt�pusok szerint, sokkal ink�bb az �vszakok, a napszakok, az idõj�r�si �s a v�zj�r�si v�ltoz�sok hat�sai alapj�n. Ezekkel a t�nyezõkkel a csukahorg�sznak felt�tlen�l sz�molnia kell. Tavasszal, �prilis 1-tõl, a legt�bb v�zen v�get �r a csuka tilalmi ideje. Fajfenntart� k�telezetts�geinek eleget t�ve, moh�n igyekszik csillap�tani �hs�g�t, a t�li dermedts�g�kbõl m�g alig-alig �ledezõ keszegf�l�kbõl. Am�g azonban a n�v�nyzet is mag�hoz nem t�r, a csuka ilyenkor k�borolni k�nyszer�l, ak�r csak t�len, hiszen alig akad sz�m�ra valami alkalmas leshely. Kora ny�rra, a teljes pomp�j�ban kisarjadt n�v�nyi veget�ci�ban v�gre be�llhat leshely�re, �s a term�szet nagy ter�tett asztala is kegyes lesz hozz�. Ilyenkor m�r ritk�n �rulkodik mag�r�l. Nehezebb is horogra csalni. Az õsz be�llt�val mintha �rezn�, hogy k�zeleg a hossz� b�jt idõszaka. Ez�rt mindent elkap, ami k�r�l�tte �l �s mozog. Majd k�sõ õsszel, amikor lerohad k�r�l�tte az �ldott j� b�v�hely, korg�gyomorral v�g neki �jra a v�zi vil�gnak, pr�da ut�n kutatva. Az õsz (szeptembertõl november v�g�ig) horg�szat�nak a lefõbb idõszaka. T�l elej�n a vermelõhelyekre vonul, a kishalrajokat k�vetve, hiszen azokb�l ilyenkor is t�pl�lkozhat.
A csuka kifejezetten nappali ragadoz�. Az �jszak�t szokott hely�n megb�jva t�lti. Alv�s�nak m�dj�r�l m�g nincsenek pontos ismereteink, annyi bizonyos csak, hogy nem csoportosan, hanem mag�nyosan pihen. Akt�v �s pihenõ�r�inak v�ltakoz�s�t a f�nyviszonyokon k�v�l, val�sz�nuleg a v�zhõm�rs�klet is befoly�solja. A reggel melegedni kezdõ v�z fokozza az izommûk�d�st, s ehhez t�rsul az �hs�g�rzet erõs�d�se is, amelyek azut�n egy�ttesen �szt�nzik a halat az �ber figyel�sre �s a ragadoz� viselked�sre.
Fentiekbõl k�vetkezik, hogy csuk�z�sra a hajnali-reggeli, majd a nap m�sodik fel�ben, a k�sõ d�lut�ni �r�k a legalkalmasabbak. D�lidõ k�r�l csak �tlagos eredm�nyeket �rhet�nk el, hacsak nincs valami egy�b kedvezõ k�r�lm�nyv�ltoz�s az idõj�r�sban, esetleg a v�zj�r�sban is. A csuka napszakbeli menetrendje teh�t j�val sz�rk�bb mint a s�llõ�. A felhõs�d�s vagy a k�d leereszked�se viszont ugyan�gy fokozza kap�kedv�t, mint „rabl�t�rs��t". A vizet fodroz� sz�lben, csendes esõben ugyancsak akt�v. Az erõs szelet �s a z�poresõt azonban takar�sban megb�jva v�szeli �t. A letisztul�, csendesen apad� foly� kedvezõ k�r�lm�nyeket biztos�t a csuka sz�m�ra, s a re� horg�sz�nak is eredm�nyess�ggel kecsegtetõ. A zavaros, �rad� v�zben nehezen becserk�szhetõ. Mint a legt�bb hal, a pezsd�l�sre a csuka is fokozott �tv�ggyal reag�l. Kap�kedv�t az egyre erõs�dõ �rad�sban �s a f�tyolosod� v�zben is megtartja. A szennyes �rad�sban azonban eltûnik. Feltehetõen megh�zza mag�t a csendesebb sz�lvizekben.A csuka rabl�sa jellegzetesen erõteljes �s hangos. Tavasszal, amikor a tiszta, csendes sz�lv�zben a band�z� ivad�khalak k�z� v�gva megmutatja sz�pen aranyozott, csillog� test�t, olyan, mintha a v�zben „vill�mlana". Kiflialakban megvillan a teste, majd egy nagy burv�nyban eltûnik. Ny�ron, kora õsszel a kishalrajok sz�trebben�se sejteti csak rabl�s�t, amelyhez sek�lyebb v�zben egy j�kora burv�nyl�s is j�rul. Ez biztos jele annak, hogy odalent csuka gar�zd�lkodott.

M�retkorl�toz�s	40 cm
Tilalmi idõ	febru�r 15.-m�rcius 31.