A balin perget�se

A perget�snek a legyes horg�szattal szemben az a nagy elõnye, hogy a csalit tetszõleges t�vols�gra - ak�r 40-50 m-re - juttathatjuk a balinok k�z�, felt�ve, hogy a villant�nak el�g nagy a t�mege. K�nnyû, 5-15 g-os mûcsalikkal m�g eg�szen v�kony, 0,20-as zsin�rral sem mindig lehet a kellõ t�vols�got el�rni. Hossz� dob�sokhoz legal�bb 25-30 g-os vagy m�g enn�l is nagyobb t�megû villant�kra van sz�ks�g.
A pergetõk�szs�g �ssze�ll�t�sakor teh�t a villant� t�meg�t �s a dob�s t�vols�g�t egyar�nt figyelembe kell venni. Ez ut�bbit n�veli a hosszabb bot �s a min�l v�konyabb zsin�r. Az 5-10 g-os villant�khoz megfelel a 9. t�bl�zat 1. csoportj�ba tartoz�, 2,60 m-n�l r�videbb bot, 0,20-as zsin�rral. A 15-30 g-os mûcsalikhoz azonban a 2. csoportba tartoz� botok k�z�l is a legal�bb 2,70 m hossz�t v�lasszuk 0,25-�s vagy 0,30-as zsin�rral. A leghosszabb dob�sokhoz, a 30 g-on fel�li mûcsalikhoz m�g enn�l is erõsebb �s hosszabb bot aj�nlhat�. A zsin�r vastags�ga azonban ilyenkor se haladja meg a 0,30-as m�retet. Elõny�s, ha a zsin�r v�g�re egy sz�mmal vastagabb, 3-4 m hossz� elõt�tzsin�rt k�t�nk.
A balinoz�shoz sajn�latosan nem v�ltak be azok a nagym�retû �s nagy t�megû (30-40 g-os) ide-oda billegõ kan�l �s vese alak� villant�k, amelyek m�s ragadoz�khoz, p�ld�ul csuk�z�shoz �s harcs�z�shoz a legjobbak. Ink�bb a kis m�retû, 30-70 mm hossz� villant�kra v�g r� a balin, amelyek min�l ink�bb megk�zel�tik a k�sz egyenletes mozg�s�t. Ezek a kis t�megû villant�k t�bbnyire csak k�l�n �lomnehez�kkel haj�that�k nagy t�vols�gra, an�lk�l ink�bb csak partk�zeli perget�sre alkalmasak.
A k�l�n �lomnehez�ket legjobb a hal test�be be�p�teni, de haszn�lhatunk excentrikus nehez�ket is, ak�r halfej form�j�ban, ak�r az elõk�re f�ggesztve, 400-600 mm-re a mûcsalit�l. Az ut�bbi megold�s, ha k�zeliek a dob�sok, nem okoz neh�zs�get. Ha azonban nagy t�vols�gra haj�tunk, gyakran elõfordul, hogy az �lomnehez�k elõreszalad, s a h�tracsap� villant� elakad a zsinegen. Jobb, ha az �lomnehez�k a szerel�k legv�g�n helyezkedik el.
A villant�k sz�n�t illetõen �vakodjunk az erõsen t�kr�zõ, f�nyes fel�lelûektõl. M�g bor�s idõben is jobban megfelelnek az op�los, tomp�bb f�nyû mûcsalik.
A ny�ri h�napokban a v�z felsõbb r�teg�ben, t�len a meder m�ly r�szein pergess�nk, ott, ahol az apr�hal-rajok csoportosulnak.
�lmos-legyes szerel�k.
Kesztner Zolt�n nev�hez fûzõdik ennek a saj�tos szerel�knek az �lmos-legyes szerel�k-nek a kialak�t�sa, amely egyar�nt haszn�lhat� felsz�ni �s m�lyv�zi perget�shez, s amelyre a balinon k�v�l r�kaphat a csuka, a s�llõ �s a harcsa is. Elsõsorban m�gis balinoz�-felszerel�s. A szerel�k v�g�re k�t�tt h�rmas horoggal szerelt szivar�lom teszi lehetõv� a "visszacsap�d�s" n�lk�li t�vdob�sokat. Az elõk�re k�t�tt egy-k�t mûl�gy r�v�n pedig egy idõben t�bbf�le csalival cs�b�thatjuk kap�sra a balint.
Ez a felszerel�s az ut�bbi �vtizedekben ki�llta a gyakorlat pr�b�j�t, �s ma a balinoz�s leg�ltal�nosabban haszn�lt, legeredm�nyesebb m�dszere. Bebizonyosodott, hogy a balin a szivar�lomra ink�bb r�kap, mint b�rmilyen m�s villant�ra, de elkapja a mûlegyet is, ak�r a v�z alatt vontatjuk, ak�r a v�z f�l�tt t�ncoltatjuk.