A s�ll� jellemrajza

A s�llõ (tudom�nyos latin neve: Stizostedion lucoperca L., angol neve: pike­perch, n�met neve: Zander, a s�g�rf�l�k csal�dj�naik legnemesebb tagja.
Halainik k�z�l nemcsaik az�rt kiemelikedõ jelentõs�gû, mert a harcsa �s a csuka ut�n a harmadik legnagyobb testm�retet el�rõ ragadoz�halunik, hanem az�rt is, mert a m�rcius 1-j�tõl �prilis 30-ig terjedõ tilalmi idõ kiv�tel�vel eg�sz �ven �t eredm�nyesen horg�szhat�.
Testalkata ar�nyos, kifej�zetten sz�pnek mondhat�. A foly�v�zben �lõ s�llõk �ltal�ltan ny�l�nkabbak, m�g az �ll�v�ziek z�m�kebbek. Az �lõhely k�rnyezeti adotts�gai egy�bk�nt erõtelj�sen motiv�lj�k m�lyen bõrbenõtt, f�sûs pikkelyekkel bor�tott test�nek sz�nezetts�g�t. H�ta sz�rk�sz�ld, k�kesz�ld vagy olajz�ld, oldalai ez�st�sek, 8-9 elmos�d� sz�lû sz�rke har�ntcsikkal tark�tottak, hasa h�feh�r vagy sz�rk�sfeh�r. �ltal�ban a nagyobb, ny�lt v�zter�leteken (Balaton) �lõ s�llõk sz�ne eg�szen vil�gos, a folyamiak� (Duna, Tisza) �tmeneti, m�g a v�zin�v�nyzettel sûrûbben benõtt vizeken (Velencei-t�) �lõk� s�t�tebb t�nus�. K�t k�l�n�ll� r�szbõl alakult h�t�sz�ja k�z�l az elsõ egys�g mintegy 15 sugara feltûnõen kem�ny �s tûhegyes. Uszonyai j�lfejlettek, � z�ldessz�rke h�t�sz�ikat �s a farok�sz�t s�t�t pettyez�s d�sz�ti. Feje enyh�n ny�jtott,
kopolty�fedele fogazott, borotva�les. Sz�jny�l�sa hosszabb, kiss� a szem vonala m�g� �rõen has�tott. Fogazata rendk�vûl erõteljes, tûhegyes � felsõ �lkapocsban k�tsoros elrendez�d�sû. Sz�j�ban legel�l 4 kiemelkedõ „agyarszerû" kap�fog helyezkedik el, kettõ fel�l, kettõ alul. Ezeknek a f�lelmetes zs�km�nyfog� fegyvereknek k�sz�nheti, hogy a nagyobb p�ld�nyokat, n�pszerûen, "fogas"-nak is nevezik. K�zeli fajtestv�r�tõl, a kõsûllõtõl elsldlegesen az k�l�nb�zteti meg, hogy a kisebbre n�võ „rokon" sz�j�b�l hi�nyzik az erõteljes k�t kapafog-p�r.
Egyebekben a kõs�llõ fejform�ja is m�s, kev�sb� ny�jtott, �s oldalain a har�ntcsikoz�s
egym�st�l t�volabb van, l�nyegesen s�t�tebb sz�nû �s erõssebben kont�rozott. A s�llõ �rz�kszervei k�z�l, melyekkel egyr�szt t�j�koz�dik k�rnyezet�ben, m�sr�szt a t�pl�l�kszerz�ssel �sszef�ggõ „jeleket" �rz�keli, k�ts�gtelen�l az idegv�gzõd�sekkel zs�folt oldalvonalak j�tszhatj�k a fõszerepet, melyekkel a mechanikai ingereket (�raml�s, rezg�sek) felfogja. Biztons�ggal �ll�thatom, hogy mind a s�t�tben val� t�j�koz�d�sban, mind a t�pl�l�kul szolg�l� kisebb halak �szrev�tel�ben fontos szerepe van a s�llõ l�t�s�nak, melyet a kor�bbi szakirodalom �ltal�ban jelent�ktelennek minõs�t; valamint a szagl�-�zlelõ �rz�kenys�gnek, melyet a szakk�nyvek mindeddig teljesen figyelmen k�v�l hagytak. Sz�ks�gesnek tartom - m�r itt, elõzetesen is megeml�teni, hogy a s�llõ fejlett oldalvonal�rz�kenys�ge magyar�zza a pergetõ m�dszer kiemelkedõ eredm�nyess�g�t, �s egy�ltal�n nem tartom elfogadhat�nak �s indokoltnak azt az �ll�t�st, hogy a mûcsalikkal (wobbler, twister, streamer) val� perget�s kev�sb� hat�kony. Azt pedig, hogy a s�llõ minden b�zonnyal j�l l�t a s�t�tben �s a sz�neket kitûnõen �rz�keli feltûnõen nagy, s�rg�s-narancasz�nû, fluoreszcens anyagot tartalmaz� szemeivel, bizony�tja bizonyos meghat�rozott sz�nû wobblerek ir�nt tan�s�tott megk�l�nb�ztetõ �rdeklõd�se, k�l�n�sen a s�t�ted�s ut�ni, �jszakai �r�kban. �s vajon mivel magyar�zhat� az, hogy a d�gl�tt kishalakkal val� csaliz�s eset�n vitathatatlanul t�bb a kap�s a felbontott testû, „l�g�belû" k�szre, mint az �pen hagyottra, ha nem a s�llõ fejtett szagl�-�zlelõ �rz�kenys�g�vel?
Az �v�sra �rett s�llõk altal�ban m�r m�rciusban band�kba verõdnek, �s k�sz�lõdnek az �v�sra, alkalmas helyeket keresve. A tejesek rendszerint �gynevezett ikraf�szkeket is �p�tenek. Az �v�si idõszak tetõpontj�t, hozz�vetõlegesen, �prilis k�zep�n �ri el, de ennek elsõdleges felt�tele, hogy a v�z hõfoka, viszonylag tart�san, t�bb napon �t 13 C' k�r�l legyen. Ha a vizek kor�bban felmelegszenek, akkor az �v�s is hamarabb kezdõdik, ha viszont a tavasz k�sik, akkor a „s�llõszerelem" is elh�z�dhat, ak�r m�jus k�zep�ig is. Saj�tos tulajdons�ga a tejes s�llõnek, hogy miut�n a lerakott ikr�kat megterm�keny�tette, a f�szek mellett marad, azt õrzi �s gondozza. A 10-12' nap ut�n kikelõ ivad�k kezdetben szikzacsk�j�t �li fel, majd ezut�n megkezdi ragadoz� �letm�dj�t. Az apr� �llati szervezetek mellett, h�romcentim�teres nagys�g�nak el�r�se ut�n, m�r szinte kiz�r�lag a keszegf�l�k ivad�kaival t�pl�lkozik. Tragikus hat�s� lehet a s�llõ szaporod�sa szemõontj�b�l a hõm�rs�kleti okok miatt elh�z�d� �v�s, mert a kor�bban le�v� keszegf�l�k ivad�kai ekkorra m�r „kinõnek" a kis s�llõ sz�j�b�l, �s �gy legt�bbj�k vagy �henhal, vagy pedig „kannib�l" m�don egym�st k�nytelenek felfalni, illetve m�s ragadoz�k, k�l�n�sen a t�bb mint egy h�nappal kor�bban �v� csuka m�r j�val fejlettebb ivad�kainak esnek �ldozatul.
A s�llõ n�veked�s�nek �teme f�gg egyr�szt az �lõhely v�zt�pus�t�l, m�sr�szt az adott k�rnyezet t�pl�l�kad� sz�nvonal�t�l is. A foly�vizi s�llõk rendszerint lassabban n�vekednek, mint az �ll�v�ziek, �s ez nyilv�nval�an abb�l is ad�dik, hogy a t�bb mozg�sra k�nyszer�tõ v�zi k�rnyezet t�bb energi�t em�szt fel. Szerencs�s k�r�lm�nyek k�z�tt, j� �letfelt�telek k�vetkezt�ben a s�llõ igen nagyra nõhet, el�rheti, sõt meghaladhatja a 20 kilogrammos tests�lyt is. Sajn�latos m�don nem igazolja ezt a „hivatalos" magyar rekordlista, hiszen m�g mindig Dr. B�ldy Tibor 1981. m�jus 3-�n a Dr�v�b�l, gilisztacsoikorral(!) zs�km�nyolt 14 kg-os s�llõje �ll. Nem jobb a helyzet az �gynevezett (�s ismert) vil�granglist�n sem, amelyet egy 16,21 kg-os hetrovaradini (Jugoszl�via) illetõs�gû dunai s�llõ vezet. ltt kell megeml�tenem azt a „szok�ss�" v�lt �rthetetlen gyakorlatot, hogy nagyon sok kapit�lis fogas elejt�s�t - tal�n szer�nys�gbõl, tal�n titkol�z�sb�l, vagy egyszerûen a nemt�rõd�ms�gbõl - horg�szt�rsaink elmulasztanak bejelenteni a rekordlist�ra. P�ldak�nt csaik k�t felt�nõ esetet eml�ten�k.
--1987. okt�ber 30-�n a tassi �gynevezett Turbina �b�lben egy horg�sz, megakasztott hatalmas s�llõje 15,80 kg-ot nyomott. A m�sik...
-- 1985. m�jus 20-�n a Dr�va felsõszentm�rtoni szakasz�n t�rt�nt, amikor egy f�l�tt�bb szerencs�s, de legal�bb annyira „szem�rmes" sportt�rsunk megfogta azt az �ri�si "k�kfark�t", amely a hiteles m�rlegel�s sor�n 16,50 kg-osnak bizonyult �s ez a vil�grekordot jelenthetn�. - De sajnos egyik�k sem hozta nyilv�noss�gra fog�s�t! Az „�vod�skort" meghalad� s�llõ m�r szinte kiz�r�lag halevõ ragadoz�. Ha napk�zben is �tv�gy�n�l van, akkor t�pl�l�k�t fõk�nt a k�rnyez�t�ben elõfordul� kisebb s�g�rek, durbincsok, naphalak, fen�kj�r� k�llõk, sziv�rv�nyos �kl�k, bodork�ik, d�v�rkeszeg �s karikakeszeg ivad�kok k�pezik. Napsz�llta ut�n pedig v�zfelsz�n k�zel�ben rabolja vadul a k�sz�ket, v�r�ssz�rny� keszegeket. De ha �gy ad�dik, minden „agg�ly" n�lk�l felfalja kisebb m�retû fajtestv�reit is, �pp�gy mint ak�rmely v�zben �lõ vagy v�zbe ker�lt apr� �lõl�nyt, teh�t b�k�t, giliszt�t, "t�csk�t-bogarat". Az ut�bbi �vekben egyre t�bbet tapasztaljuk azt a mindeddig felder�tetlen ind�t�k� �tkez�si „�nyencs�g�t", hogy - k�l�n�sen a nagyobb, 5-8 kil�s p�ld�nyok - a pontyoknak sz�nt kukoricaszemmel vagy pufival csalizott horgon vesz�tenek rajta. - �ltal�noss�gban a nagyobb s�llõ a kisebb
falatokat pillanatok alatt elnyeli, - ak�r fej felõl, ak�r pedig farok felõl, egy�bk�nt azonban b�rhol is ragadja meg, beforgatja �gy, hogy fej felõl nyelhesse el �ldozat�t. Ha kisebb a s�llõ, illetve ha �tv�gytalanabb, akkor farok felõl kapja el �ldozat�t, azt�n szakaszosan, fog�s fog�st k�vet, m�gnem a szerencs�tlen kishal, fej felõl, lecsusszan a s�llõgyomorba. Viszonylag sz�k torokkeresztmetszete k�vetkezt�ben a halak k�z�l
elsõsorban a kisebb m�retûeket �s a keskenyebb, karcs�bb alakzat�akat kedveli. Az viszont rejt�ly, hogy mik�nt k�pes elnyelni - olykor m�g farok felõli ir�nyb�l is - a kifejezetten �s kellemetlen�l t�sk�sh�t� durbincsot, mely egyebekben egyik legkedveltebb csemeg�je!? J�llehet a s�llõ „�tlapja" meglehetõsen v�ltozatos, m�gis kis�tv�gy� hal, mivel az em�szt�se viszonylag lass�, �s a v�z hõm�rs�klet�tõl erõsen befoly�solt. A 20 �C feletti v�zben, teh�t a ny�ri h�napokban, j�val t�bbet eszik, mint p�ld�ul õsszel a lehul�, vagy t�len az 5 �C k�r�li hideg v�zben. Ennek ellen�re szinte eg�sz �ven �t egyforma eredm�nyess�ggel horg�szhat�, persze csak akkor, ha tudjuk azt, hogy mikor, hol keress�k, �s azt is, hogy az �ppen adott szitu�ci�ban mivel, hogyan, melyik m�dszerrel �s mif�le eszk�zzel cs�b�thatjuk horogra.
Ami a napszakot illeti, a gyakran elofordul� kiv�telektõl eltekintve, �ltal�ban az az elfogadott �s hangoztatott tapasztalat, hogy a s�llõlegink�bb alkonyatt�jt, a s�t�ted�s elsõ �r�iban, m�jd a derengõ hajnali sz�rk�letben van �tv�gy�n�l, �mb�tor foly�vizekben napk�zben is eszik, k�l�n�sen a felhõs-bor�s idõszakokban. Bizonyos idõj�r�si jelens�gek, �gymint a k�d leereszked�se, kiss� szelõs idõ , valamint a szemelk�lõ esõ �ll�vizeken is meghozza a napk�zbeni kap�kedv�t. Azt meg k�l�n�sen hasznos tudnia a horg�sznak, hogy a s�llõ a teliholdas �jszak�kon van igaz�n elem�ben. Ilyenikor rabl�s rabl�st k�vet. Az erõs�dõ v�z�raml�s�k �s foly�v�zen az �rad�st elõzõ pezsd�l�s is fokozza �tv�gy�t, egy�bk�nt kedveli a csendesen apad�, letisztul� vizet.
Tart�zkod�si helyei. - �ll�v�zben �s foly�ban egyar�nt megtal�lja �letfelt�teleit, az �raml� vizet azonban jobban kedveli. �ltal�ban fen�klak�, �rny�kot kedvelõ, megb�v� halfaj. Ker�li az iszapos medret, de jobb h�j�n a puha talajon is el�l. T�len viszont kifejezetten az iszapos g�dr�ket keresi fel, hiszen a rothad�s okozta hõtermel�s kedvezõ mindenf�le hal sz�m�ra. Kedveli az oxig�nd�s, tiszta vizet, de sz�ks�gbõl hozz��dom�l a kedvezõtlen k�r�lm�nyekhez is. �ll�v�zben elsõsorban a padmalyos mederes�sekben, akad�kban, torzs�sokban, ritk�s v�zi n�v�nyzet �rny�k�ban �rzi j�l mag�t. A m�lyebb v�zben sz�vesebben tart�zkodik, de ker�li a t�ls�gosan m�ly g�dr�ket. Elsõsorban a kem�nytalaj� medreket keresi fel. - Foly�v�zben az erõmûvek zsilipek �s az
�sszefoly�sok �ltal keltett oxig�nd�c vizeket kedveli. Egy�bk�nt bedõlt f�k, roncsok,
mederes�sek lang�s, lim�nyos �rny�k�ban tany�zik elõszeretettel. A szab�lyozott foly�medrekben is otthonos. Pokr�coz�sok, partb�ztos�t� kõr�zs�k, vezetõmûvek, T-g�tak, sarkanty�k �s ruganyok csendesen �raml� v�z�ben lesi pr�d�j�t, illetve b�jik meg. Kõz�r�sok ment�n is elõfordul, ha �tbukik rajtuk a v�z. Csatorn�k v�zin�v�nyzettel
szeg�lyezett, csendesen �raml� vizeiben is sz�vesen tart�zkodik.

M�retkorl�toz�s	30 cm
Tilalmi idõ	m�rcius 01. - �prilis 30.