A kuttyogat� horg�szm�dszer

Nagy term�szettud�sunk, Hermenn Ott� 1887-ben megjelent " Amagyar hal�szat k�nyve" c�mû nevezetes mûve a kuttyogat�st a legõsibb harcsafog�si m�dszerk�nt mutatja be, amely a Duna als� �s k�z�psõ szakasz�n, Lengyelorsz�gban �s a hatalmas orosz foly�kon terjedt el. Ebbõl alakult ki a kuttyogat�s sportszerû horg�szm�dszere.
A kuttyogat�s a m�rtogat� horg�szat k�l�nleges v�lfaja. A l�nyege: a cs�nakban �lõ horg�sz folyamatos helyv�ltoztat�ssal csalizott k�szs�g�t a cs�nak mellett a v�z fen�khez k�zeli vagy k�z�psõ r�tegeibe sûllyesztve lassan emelgeti, mik�zben a kuttyogat� korongos v�g�t hol szab�lyos, hol pedig v�ltakoz� ritmusban r�vid, h�tra �velõ mozdulattal a v�zbe �ti, azt k�vetõen pedig kir�ntja. A foly� �s �ll�vizen egyar�nt lehet kuttyogatni, ez ut�bbi esetben azonban nehezebb helyzetben vagyunk, mert nem csak a kuttyogat�t kell haszn�lnunk �s k�szs�g�nket kell emelgetn�nk, hanem a cs�nak folyamatos helyv�ltoztat�sa c�lj�b�l evezn�nk is kell. Szeles idõben a foly�vizen is gondjaink lehetnek, ez�rt c�lszerû ha a cs�nakban k�t szem�ly tart�zkodik. Eredm�ny rem�ny�ben kuttyogatni csak tiszta vizben lehet. Ezt �gy kell �rteni, hogy az evezõ toll�nak v�gig l�tszania kell, vagyis kb. 40 cm-re bele kell l�tnunk a v�zbe. �ltal�ban a m�lyebb v�zr�szeken c�lszerû keresni a harcs�t. Az eredm�ny szempontj�b�l a v�z hõm�rs�klete is jelentõs szerepet j�tszik. 18-22 C-os v�zn�l a harcsa gyorsabban akaszt, gyakrabban t�pl�lkozik, vagyis l�nyegesen t�bb kap�sra sz�m�thatunk, mint hidegebb v�zben. A nagyon meleg v�z sem kedvezõ, mert a harcs�k ellustulnak, b�r �ltal�ban ilyenkor akaszkodnak szersz�mainkra a legrangosabb p�ld�nyok.
Kuttogatni nappal, illetve s�t�ted�s �r�iban �rdemes. Az �jszakai kuttyog�snak nem sok �rtelme van. �ltal�ban legeredm�nyesebb a k�sõ d�lut�n �s a sz�rk�let. A kuttyogat�s felszerel�s�t tek�ntve annyit m�r tiszt�ztunk, hogy felt�tlen sz�ks�g van cs�nakra. A tapasztalat szerint a legalkalmasabbak a f�b�l k�sz�tett cs�nakok. A mûanyag, illetve f�mcs�nak feltehetõen felerõs�ti a kuttyog�s mell�krezonanci�it �s ezzel zavart okoz. Minthogy kapit�lis p�ld�myokra mindig sz�m�tani kell, mag�t a kuttyogat� felszerel�st erõs merevebb, 210-240 cm hoszz� horg�szbotb�l, nagy ors�b�l, 150-200 m�ter zsin�rb�l (monofil: 0,50-0,80; fonott: 0,20-0,40) �s 4/0-2/0 nagys�g� egy�g� vagy h�rmashorogb�l �ll�tsuk �ssze. A nagyobb v�zm�lys�gre tek�ntettel szerel�k�nk�n jelent�keny �los�lyt kell elhelyezn�nk. Valamiko az osztott s�ly� �lmoz�st haszn�lt�k, a horog f�l� pedig egy piros rongycsom�t is k�t�ttek. �jabban sokan az osztott s�lyoz�st is megsz�ntett�k, egyetlen nagy s�ly� �lmot helyeznek el az elõk�n, vagy k�zvetlen�l a fõzsin�ron.
Csalinak a l�tetû, a giliszta, illetve a pi�cacsokor, csalihal, kagyl�b�l a legalkalmasabb.
Ami mag�t a kuttyog�t illeti, anyaga igen sokf�le lehet. K�sz�tik f�b�l, f�mbõl de �k�rszarvb�l is. Form�ja is v�ltozatos. A Tisza felsõ szakasz�n legink�bb f�b�l k�sz�tett, r�vid enyh�n hajl�tott nyelû. eg�szen kis fejjel all�tott kuttyogat�t haszn�lnak.A kuttyogat�k annyiban is elt�rnek, hogy egyeseknek feje enyh�n dombor�, m�sik� enyh�n homor�.
A hal�szok �s a horg�szok sz�mos k�l�nb�zõ elm�letet alak�tottak ki annak magyar�zat�ra, mi�rt reag�l olyan �rz�kenyen a harcsa a kuttyog� hangj�ra. A legelterjettebb v�lem�nyek szerint a kuttyogat� �ltal keltett v�zrezg�s vagy hanghat�s ingerli a harcs�t.
A kuttyogat�s kellõ gyakorlatot ig�nyel. A kezdõ kuttyogat� vegye figyelembe, hogy a k�l�nb�zõ kuttyogat�kn�l m�s �s m�s technik�ra van sz�ks�g. A kuttyogat�s a nagy erõkifejt�s mellett igen nagy t�relmet is ig�nyel. T�relmet, mert aki az elsõ 2-3 �rai sikertelens�g ut�n abbahagyja, abb�l soha sem lesz j� kuttyogat� horg�sz. Eg�sz napot n�ha napokat kell kitatr�an dolgozni, m�g megmozdul a harcsa. De �rdemes vele k�s�rletezni, mert az a nagy �lm�ny, amikor egyszerre csak megakad a zsin�r, g�rb�lni kezd a bot, azt�n valami r�nt egy hatalmasat a m�lyben �s kezdõdik a k�zdelem a hazai vizek �ri�s�val, minden f�radts�g�rt k�rp�tl�st ny�jt.