A pisztr�ngs�g�r jellemrajza

Teste k�zepesen magas, a fej viszonylag nagy. Nagy m�retû ragadoz�sz�ja a szem h�ts� sz�l�nek vonal�n t�l �r. Pikkelyei apr�k, a fej egy r�sz�t �s a kopolty�fedõket is bebor�tj�k. Az oldalvonal ment�n a pikkelyek sz�ma 57-68, az oldalvonal f�l�tt 7-8, alatta 17-20 pikkelysor tal�lhat�. H�t�sz�j�nak alapja hossz�, maga az �sz� jellegzetesen �sszetett; egy el�lsõ kem�ny, t�sk�s �s egy l�gy h�ts� r�szbõl �ll. A k�t r�szt csak egy alacsony h�rtya k�ti �ssze. Nagy farok�sz�ja csak enyh�n bemetszett. E k�t �sz� egy�bk�nt sz�rk�s sz�nezetû, m�g a t�bbi �sz� s�rga. A has�sz�k k�zvetlen�l a mell�sz�k alatt tal�lhat�k. H�ta s�t�t z�ldesbarna, oldalai a k�rnyezeti viszonyokt�l f�ggõen v�ltoz� sz�nezetûek, rendszerint olajz�ldek, aranyos csillog�ssal. A has s�rg�sfeh�r. Az ivad�k oldalait egy szab�lytalan fekete foltokb�l �ll� s�v d�sz�ti, amely k�sõbb fokozatosan eltûnik. Tipikus �lõhely�t a nem t�l m�ly, j�l felmelegedõ tavak �s a lass� foly�vizek k�pezik. Fiatal korban kedveli a d�s n�v�nyzetet, de a szaporod�si idõszakt�l eltekintve nincsenek k�l�n�sebb k�rnyezeti ig�nyei. A 30 �C-ot meghalad� hõm�rs�kletû v�zben is j�l �rzi mag�t, k�s�rleti k�r�lm�nyek k�zt m�g az 1,5 mg/l �rt�kre s�llyedõ oxig�ntartalmat is elviselte. Ivar�retts�g�t h�rom�ves kor�ban �ri el. �v�si ideje n�lunk rendszerint m�jusban van. A tejes sek�ly v�zû (30-130 cm), kem�ny aljzat�, v�dett helyen kezdi el f�szk�t �p�teni, mihelyt a v�z 16 �C-ra melegszik fel. A f�szek egy 60-90 cm-es �tm�rõjû g�d�r, amely legfeljebb arasznyi m�lys�gû. Ennek elk�sz�t�se sor�n a h�m csak a talajt sz�rja ki, a gy�kereket, kem�nyebb n�v�nyi maradv�nyokat a f�szken bel�l hagyja. Az elk�sz�lt �v�helyet �d�zan v�di minden betolakod�val szemben. A naphalhoz hasonl�an a pisztr�ngs�g�r is kol�ni�kban �vik, a f�szkek egym�shoz k�zel helyezkednek el. 18-20 �C hõm�rs�kleten kezdõdik a n�sz. A nõst�ny ikr�it t�bb r�szletben rakja le, �ltal�ban t�bb f�szket is v�gigj�rva. �ppen ez�rt a f�szkenk�nti ikrasz�m igen v�ltoz�. Egy-egy nõst�ny, testnagys�g�t�l f�ggõen, 1000-10000 ikr�t rak le. A kifejlett pisztr�ngs�g�rek 5-6 egyedbõl �ll� kis csapatokban keresik t�pl�l�kukat, reggel �s este a v�z felsz�n�n, egy�bk�nt a m�lyebb r�tegekben �s a fen�ken. Az adott v�zter�let t�pl�l�kk�szlet�hez j�l alkalmazkodnak, hol a gerinctelen fauna, hol a halivad�k j�tszik fõszerepet. Kedvenc csemeg�j�ket k�pezik a b�k�k, ebihalak �s a nagyobb testû r�kok is. N�veked�si �tem�t term�szetes vizeinkben eddig nem vizsg�lt�k. T�j�koztat� adatok szerint az 1. �vben 10-15, a 2. �vben 25-32, a 4. �vben 28-40, az 5. �vben pedig 38-50 cm hossz�s�got �r el. N�lunk 2-3 kg-os, �szak-Amerik�ban egyes p�ld�nyok 10 kg-os s�lyt is el�rnek.

M�retkorl�toz�s	30 cm
Tilalmi idõ	-