A sebes pisztr�ng jellemrajza

Teste megny�lt, rendk�v�l �ramvonalas, oldalr�l enyh�n lap�tott. A legnagyobb testmagass�g �tsz�r van meg a testhossz�s�gban. Sz�ja nagy, a felsõ �llkapocs a szem h�ts� szeg�ly�nek vonal�ig, vagy azon t�l �r. A sz�jban - a nyelven is - h�trahajl�, erõs ragadoz� fogak vannak. Az �sz�k k�zepesen fejlettek, a farok�sz� csak enyh�n bemetszett. A pikkelyek apr�k, erõsen �lnek a hal bõr�ben
T�rzssz�nezetnek a k�vetkezõt lehet elfogadni: h�tfele s�t�t olajbarna, j�l kivehetõ, k�l�nb�zõ nagys�g�, r�szben kerek �s n�ha udvaros szemfoltokkal, az oldal felsõ r�sze vil�gosod�, lassan sz�rk�sbe v�lt, s az oldal als� fel�n s�rg�s feh�rbe, ut�bb feh�rbe megyen �t; ameddig a h�tsz�n vil�gosod�sa tart, fekete szemfoltok - kisebbek-nagyobbak - tark�tj�k, m�g v�gre az oldalvonal k�zel�ben belevegy�lnek a piros szeplõk s az als� f�l fel� gyõznek...a h�ts�r�ny�sz� is fekete �s kev�s v�r�s pettyel van �kes�tve... N�ha az oldalakban lefel� karajos sz�nmezõk alakulnak, melyek viol�s, k�kes sz�nben j�tszanak. Van fekete, sz�rke, aranyos, feh�r, sz�nporos, k�k szeplõs sz�nv�ltozat, sokszor t�bb ily v�ltozat egy v�zben �l, �gy, amint foly�sa �rnyas, vagy verõf�nyes helyen halad, amilyen a v�z k�miai tulajdons�ga; annyi �ll, hogy az �rnyas helyek pisztr�ngja s�t�tebb, a verõf�nyes helyek� vil�gosabb alapsz�nû; mindezeknek, k�l�n�sen a szemfoltoknak �s szeplõknek azonban olyan, b�r le�rhatatlan, de saj�ts�gos jellem�k van, hogy a gyakorlatlanabb szem is pisztr�ngot l�t a pisztr�ngban. A sebes pisztr�ng tipikus �lõhely�t a b�v�helyekben gazdag, tiszta vizû, hûv�s hegyi patakok k�pezik. Ig�nyeinek a 20 �C f�l� ritk�n melegedõ, legal�bb 8 mg/l oxig�nt tartalmaz� vizek felelnek meg. A b�v�helyek sz�ma jelentõs m�rt�kben korl�tozza az adott ter�leten elõfordul� pisztr�ngok sz�m�t. Kisebb �bl�kben, padmalyok alatt, nagyobb k�vek m�g�tt les mozdulatlanul �ldozat�ra, melyet vill�mgyorsan ragad meg, majd visszat�r eredeti hely�re. Rosszabb v�ndorl�sra - az �v�si idõszakt�l eltekintve - csak �jjel v�llalkozik. �ltal�ban mindent elfogyaszt, amit a t�pl�l�kban egy�bk�nt szeg�ny vizek felk�n�lnak. N�veked�se a k�rnyezeti viszonyokt�l, a rendelkez�sre �ll� t�pl�l�k mennyis�g�tõl f�ggõen v�zter�letenk�nt erõsen v�ltoz�. �ppen ez�rt n�veked�si �tem�t m�g t�j�koztat� jellegû adatokkal is neh�z jellemezni. �tlagos k�r�lm�nyek k�z�tt az elsõ �vben 10, a m�sodikban 15-20, a harmadik �let�vben 25 cm-es hossz�s�got �rhet el. Maxim�lis testt�mege haz�nkban 2-3 kg lehet. A sebes pisztr�ng 3-4 �v alatt �ri el ivar�retts�g�t. Az �v�si idõszak haz�nkban �ltal�ban okt�ber v�g�tõl december v�g�ig tart. Egy-egy nõst�ny 200-1000 db ikr�t �rlel. A s�rga ikraszemek 4-5 mm-es �tm�rõjûek, m�s halfajok�hoz k�pest teh�t nagyok. A kel�shez �ltal�ban h�rom h�napra van sz�ks�g (480-530 napfok). Az ikr�b�l kib�v� l�rv�k 12-14 mm-es hossz�s�g�ak, hatalmas szikzacsk�t hordanak, amely k�r�lbel�l h�rom h�tre biztos�tja t�panyagsz�ks�glet�ket. Ily m�don v�szelik �t azt a kora tavaszi idõszakot, amikor a vizekben m�g nem �ll rendelkez�sre �n�ll� t�pl�lkoz�sukhoz a kellõ planktonmennyis�g.

M�retkorl�toz�s	22 cm
Tilalmi idõ	okt�ber 1.-december 31.