T�vesen v�zicsib�nek szokt�k nevezni (a v�zicsib�nek h�rom faja �l haz�nkban, de azok ritk�bb, rejtettebb �letm�d� madarak, s mindegyik kisebb, mint a v�zity�k). A v�zity�k 32 cm nagys�g�, z�m�k testfel�p�t�s� mad�r. K�nny� felismerni feket�nek t�n� olajbarna h�tsz�n�r�l, piros homlokpajzs�r�l �s az oldal�n h�z�d� feh�r cs�kr�l, ami a has k�kes sz�n�t elv�lasztja a h�t barna t�nus�t�l. �sz�s k�zben fej�vel gyakran bicceget, s ilyenkor h�feh�r farktollai messzire vir�tanak. N�lunk gyakori mad�r. Kedveli a kisebb nagyobb tavakat, ahol legal�bb foltokban n� a s�s �s a n�d. A foly�k holt�gaiban, a kisebb mocsarakban, el�nt�tt n�dasokban is megtelepszik. F�szk�t a s�r�n n�tt n�d, v�zin�v�nyek k�z�, rendszerint arasznyira a v�zt�k�r f�l� �p�ti. N�ha bokrokon l�v� elhagyott mad�rf�szekbe telepszik. S�s-, n�d- �s gy�k�nylevelekb�l k�sz�lt f�szk�be a toj� �prilis derek�n 7-10 toj�st rak, amit a h�mmel felv�ltva melengetnek. A s�r�n fekete pih�s fi�k�k 18-21 nap alatt kelnek ki, �s 1-3 napg maradnak csak a f�szekben. Ezut�n sz�leik vezet�s�vel j�rj�k a mocsarat, �s szedegetik az apr� v�zirovarokat, sig�kat. Mindk�t nem (h�m �s toj�) azonos sz�n�. A kitollasodott fiatalok barn�sak, cs�r�k z�ldesbarna. A v�rossz�li horg�sztavak v�zity�kjai bizalmasak az emberrel, egy�bk�nt rendk�v�l �vatos, f�l�nk madarak.