A s�g�r jellemrajza

Teste oldalr�l lap�tott, a testmagass�g �s test hossz�s�g ar�nya v�zter�letenk�nt v�ltoz�.
Faroknyele feltûnõen elv�konyodik. Sz�ja cs�csba ny�l�, felsõ �llkapcs�nak v�ge nagyj�b�l a szem k�z�pvonal�nak magass�g�ig �r. K�t h�t�sz�ja j�l elk�l�n�l egym�st�l. Az elsõ h�t�sz�ban XII-XVII kem�ny, a m�sodik h�t�sz�j�ban I-III kem�ny �s 12-16 osztott sug�r tal�lhat�. Farok�sz�ja bemetszett. A has�sz�k k�zvetlen�l a mell�sz�k alatt helyezkednek el. A has�sz�k elsõ sugara jellegzetes t�sk�t alkot. A farok alatti �sz�ban II t�skeszerû kem�ny �s 7-10 osztott sug�r tal�lhat�. Az oldalvonal �velt, a h�t vonal�t k�veti. Az oldalvonal pikkelyeinek sz�ma 57-77 k�z�tt v�ltozik. Az oldalvonal f�l�tt 7-10, alatta 12-8 pikkelysor tal�lhat�. Pikkelyek vannak a kopolty�fed�len is.
H�ta s�t�tz�ld, oldala f�nylõ, s�rg�sz�ld alapsz�nû, a has s�rg�sfeh�r. Test�t 5-9 s�t�t feket�s z�ld keresztcs�k d�sz�ti. Ezek lehetnek az �lõhelytõl f�ggõen �l�nkebb sz�nûek vagy kev�sb� �szrevehetõk. Az elsõ h�t�sz� halv�ny sz�rk�s alapsz�nû, h�ts� r�sz�n tal�lhatjuk a nagy k�kesfekete foltot, amely alapj�n a s�g�r rokonait�l azonnal megk�l�nb�ztethetõ. A farok�sz� z�ldess�rga, esetenk�nt v�rhenyes. A mell�sz�k �ttetszõek, a has�sz�k �s a farok alatti �sz� �l�nk v�r�s sz�nû. lass�bb foly�vizeket �s az �ll�vizeket kedveli. Megtal�lhat� a hegyvid�ki vizekben, - tavakban �s a patakok lass�bb foly�s� szakaszain - eg�szen 1000 m-es tengerszint feletti magass�gig.
Alkalmazkodik a v�z magasabb s�tartalm�hoz, �gy f�ls�s vizû tenger�bl�kben is meg�l. A v�z tisztas�g�ra nagyon �rz�keny. Iszapos �s kavicsos aljzaton egyar�nt tal�lkozhatunk vele, ha ott a n�v�nyzet megfelelõ b�v�helyet biztos�t sz�m�ra. A fiatalok kisebb csapatokat alkotnak, a nagyobb p�ld�nyok mag�nyosak.
Ivar�retts�g�t 3-4 �ves korban �ri el, de a tejesek gyakran m�r 2 �ves korban. �v�hely�l csendes, v�dett partszakaszt v�laszt 8-12 �C v�zhõm�rs�kleten. Abszol�t term�kenys�ge a testnagys�gt�l f�ggõen n�h�ny ezertõl 200 ezer ikr�ig v�ltozik. Az 1-2 mm-es �tm�rõjû ikraszemek egy kocsony�s anyag� szalagban helyezkednek el. A kora reggeli �r�kban kezdõdõ �v�s sor�n ezt a szalagot v�zin�v�nyekre, v�z alatti t�rgyakra vagy kem�ny aljzatra ragasztja. A kifejlett s�g�r-t�pl�l�ka igen vegyes �sszet�telû. L�nyeg�ben minden hozz�f�rhetõ �llati szervezetet elfogyaszt, a planktont�l eg�szen a halivad�kig. A parti z�n�ban t�pl�l�k�ban a n�v�nyek �lõbevonat�t alkot� szervezetek, ny�lt v�zben pedig az apr� halak domin�lnak. Ikra- �s halivad�k-fogyaszt�s�val helyenk�nt nagy k�rt tud okozni.
N�veked�se v�zter�letenk�nt erõsen v�ltoz�. Megfigyelt�k, hogy egy-egy v�zter�leten bel�l is kialakul egy lass� �s egy gyorsabb n�veked�sû s�g�rpopul�ci�. Az elõbbi a parti z�na sûrû n�v�nyzete k�z�tt, az ut�bbi a ny�lt v�zben �l.

M�retkorl�toz�s	-
Tilalmi idõ	-