|
Nevének eredete
Az 1082-ből ismert Zarrosozow - Szárazaszó (száraz völgy) szóból ered. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. A 19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal.
A Település története
A terület már a neolitikum korában is lakott volt. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Első írásos említése Zarrosozow néven 1082-ből származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben, ami a későbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett.
Szárszó a Rákóczi szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált. A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környező településekkel együtt. 1743-ban kezdték el az oktatást a katolikus iskolában, 1800-ban a reformátusban.
1843-ban épült klasszicizáló stílusú református templom.
Szárszó a 19. században gyors fejlődésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült a Déli Vasút - bár megállója egy ideig Szemesen van -, valamint a század végén meginduló Balatoni fürdőkultúra. A fürdőtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdődött. 1910-ben alakult a „Fürdőegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélő is található a kisközségben. Az Első világháború 50 szárszói áldozatot követelt. 1923-ban megalakul a körjegyzőség, egy évvel később az első hitelintézet, míg 1930-ban megnyit a gyógyszertár.
1928-tól kezdve (1951-ig) minden nyáron megtartották a Szárszói Konferenciákat–a Soli Deo gloria Diákszövetség szervezésében- ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1937. december 3-án a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra (máig tisztázatlan körülmények között) József Attilát egy vonatszerelvény. 1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája magyarság helyzete, esélyei, jövője a világháború után. A Második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét.
1947-ben nyílt meg az első óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, ami 1961-ben költözött át a mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila emlékmúzeumot. A települést 1973-ben nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
