Településünk történelme az őskortól nyomon követhető. Régészeti leletek jelzik, hogy ezen a településen már a kelták, rómaiak, a honfoglaló magyarok is jelen voltak. Balatonszemes neve nyelvészeti vizsgálatok alapján a szláv eredetű Blatne-Balatin ("sáros tó") és a "szem" magyar főnév összetételéből származik. "Szemes" valószínű az őrhely szerepét töltötte be, hiszen a rómaiak fontos hadi és kereskedelmi útja a település közelében haladt, s később a török hódoltság idején harci cselekmények színhelye volt.

Történelmünk "építőkövei" között kétségtelenül nagyon fontosak az írott források, okleveles emlékek, de nem kizárólagosak. Már 1338-ban Zemes alakban feltűnik a falu neve, és 1449-ben is, mint Balaton Zemes.
A község területén két emlék is mutatja, hogy a település jóval korábbi, mint azt az oklevelek bizonyítják: a falu plébániatemploma, valamint a falu déli részén állt egykori pálos kolostor.

Szemes első temploma a XI-XIII. század között épült a "Szent Istváni" törvény nyomán. A község nagy része és benne a templom is a tatárjárás idején jelentős károkat szenvedett. Ezt követően a helyreállítás során megújították és jelentősen bővítették, valószínűleg azért is, mert a lélekszám növekedése ezt kívánta.

A pálos kolostor alapítása 1323-ra tehető, melyben szegény remete szerzetesrend működött. Az 1526-ot követő első szórványos török vonulások és portyák döntő változást hoztak a környék életében. A pálos rend fokozatosan kiürítette kolostorait, s a biztonságosabbnak tűnő felvidékre vonultak vissza. A kolostor téglaanyagát és köveit a XVIII. században elhordták, feltárása a mai napig nem kezdődött meg. A közelben volt egy kút is, melyet a nép "barátok kútja" néven emleget. A község a törökök kiűzése után a teljes elnéptelenedés határán volt. (1715-ből mindössze két lakott portája ismert.) Nagyjából innen kell kezdeni a település újkori fejlődésének történetét.

1733-tól a Hunyady család lett Szemes birtokosa. A területen földműveléssel, állattenyésztéssel, erdészettel, szőlészettel, halászattal és kertészettel foglalkoztak.

1848. szeptember 11-én itt volt Jellasics horvát bán hadiszállása, és itt kellett volna találkoznia István nádorral. A Kisfaludy gőzhajó azonban nem tudott a sekély vízállás miatt kikötni, így meghiúsult a találkozás.
A fürdőkultúra kezdetét 1895-re tehetjük, amikor megkezdődtek a Hunyady birtokon a parcellázások. A korábban bivalylegelőnek használt területből 110 telket alakítottak ki. Az első szemesi villa 1898-ban épült. Megalakult a fürdőegyesület, s már akkor is az volt a vezérelvük: "Szemes mindenkor egy családias jellegű telep".
A vasútállomás 1897-ben készült, melynek neve Faluszemesről 1912-ben változott Balatonszemesre. A múlt század elején Budáról hat óra alatt ért Szemesre a vonat. Jelenleg 2-3 óra alatt teszi meg a villanyvonat ezt az utat. A szépen fejlődő falu életét az I. világháború szakította meg. 16-an estek el az olasz vagy az orosz hadszíntéren. Ott alusszák örök álmukat.
A II. világháború ideje alatt, már 1939 őszén megérkeztek az első lengyel menekültek. Elsősorban polgári személyeket helyeztek el egy-egy család vendégeként. Hunyady gróf szintén átengedett néhány épületet a menekültek részére. 1944. december 4-én ért ide a front, a falu megüresedett. A II. világháború vérzivatarában elesett szemesi hősök emlékét kegyelettel őrizzük.

A lakosság lélekszáma napjainkban stabilnak mondható - mintegy 1900 főre tehető-, főként a beköltözések jellemzőek. A nemzetiségi összetétel főleg magyar, az utóbbi időben több német család vásárolt ingatlant, melyet általában nyaralásra használnak.
A nyaralók összetétele a múltban és a jelenben is a középréteget képviselik. Szemes szeretné megőrizni azt a tulajdonságát, melyben a környék más üdülőhelyeitől különbözik, mégpedig, hogy ne legyen túlzsúfolt, hangos, hivalkodó, s az idelátogatók teljes nyugalmát, pihenését szolgálja.
A falu állandó lakosai a környékbeli és a helybeli szolgáltatóiparban dolgoznak és az üdülőhely jellegének megfelelő feladatokat, látják el.
A közelmúltban, a község határában gyógyító hatású melegvizű forrást találtak, mely jelentősen növeli a falu fejlődésének további lehetőségét. A termálvíz adta fejlesztési tervek, megvalósítása elérhetővé tenné azt a célt, hogy a nyaralók ne csak nyáron, hanem egész évben látogatnák településünket, ezzel munkát biztosítanának az itt élőknek.