A sll pergetse
Nzzk a villantzst, a twisterezst s a wobblerezst. A krforg s tmolyg villantkkal val pergetõ mdszer lnyege: a vzben vonul kishalat utnz mûcsalival, annak lland kihajtsval s bevontatsval, igyeksznk rvgsra brni a ragadoz halat, esetnkben a sllõt. E mûveletek sora szntelen mozgst kvn, ezrt valdi sportteljestmny. Mivel kevs menetfelszerelst ignyel, nagy terletek tfslst teszi lehetõv, - mikzben mi keressk a halat, nem pedig fordtva. A villantt oldalrl vagy fej feletti dobssal, kisebb tvolsgra, kar alatti dobssal, gynevezett pccintssel vetjk be. A pontos dobs rdekben sokat kell gyakorolni, fõleg ha „ltott" rablsra szeretnnk clozni. Egyebekben a ragadoz vlt helyre dobunk, mgpedig legyezõszerûen psztzva be egy adott terletet. Partrl vagy csnakbl egyarnt eredmnyesen pergethetnik, ha vatosak vagyunik. Azt mr mondtam, hogy a sllõzs nem trsasjtk, ht a pergets plne nem az! Elg egy kvet vzbe rgni vagy a csnakban dobbantani, s mr mehetnk is arrbb. A bedobst kvetõen a villant vezetst elõbb a vz felszne kzelben ajnlatos megkezdeni. Ha prblkozsaink eredmnytelenek, egyre mlyebb rtegeket horgsszuk meg. A villant vontatsi mlysgt egyebek kztt a bot megfelelõ szinten val tartsval is szablyozhatjuk. Felemelt botvggel a felsznkzeli vzrtegben vontathatjuk villantnikat. Ha a mlyebb rtegekben szeretnnk pergetni, akkor egyre lejjebb engedjk a botvget. Termszetesen a szinttartsnak vannak egyb lehetõsgei is, pldul, ha nehezebb villantt kapcsolunk fel vagy ha lassabban, illetve gyorsabb temben tekerjk peremorsnik iarjt. A botvg emelgetsvel s sllyesztgetsvel, illetve a peremors hajtkarjnak vltakoz temû tekersvel lethûbb tehetjk mûcsalink mozgst. Aikadlymentes terepen ne is nagyon keressk a sllõt, sõt, kifejezetten keresni kell az aiadkat az eredmnyessg rdeikben, mgha azt egy-kt villantnk is bnja. Felmerlhet annak a krdse, hogy a krforgkat avagy a tmolyg villantkat rszestsk elõnyben. Vlaszom: mind a kt tpust ki kell prblni, majd a sllõ dntsre viszi a dolgot. Mgis, ha a csukzsra inkbb a tmolygkat lehetne ajnlani, a sllõre taln fogsabbak a krforg villantk. Tovbbi krds, hogy a fnyesen csillog vagy a mattknt szernykedõ villantkat rszestsk-e elõnyben. Nagyon fontos krds! Erõs napfnyben, tiszta, ttetszõ vzben kerljk a fnyes villantk hasznlatt, mert riasztan hatnak. Ilyenkor a kevsb csillog illetve kifejezetten a matt mûcsalikat vessk be. Az oplos, zavarosod vzben, vagy borult, kds idõben, s szrkletben felknlhatjuk a legfnyesebbre varzsolt kanalainkat is. A fnyestst, polrozst komolyan gondoltam. Van is mindig nlam fmtisztt paszta, meg valami rongy, amivel kellõ fnyt varzsolhatok a megzldlt rezekre. A sllõ kapsa ritikn les rvgs, inkbb csak a krforg villantkra -ltalban akadsszerû rnehezeds. Akr ez, akr az, azonnal be kell vgnunk, s aztn vagy megindul, ha hal van rajta, - vagy rzhatjuk a medret. Ha elakadtunk, a kvek kzl ltalban simn ki tudjuk gyeskedni villantnikat, vatos pccintgetsekkel, de mg fban sem remnytelen a helyzetnk. J nagy hasat kell adni a zsinrnak, s les, rvid pccintsekkel, majd azt kvetõen azonnali igen rvid emelssel prblkozhatunk. Szerencssebb esetben, - ha nem be akadtunk valamibe - a sikeres bevgst kvetõen megkezdõdhet horgszatunk igazi gynyrûsge, a nemes ellenfl kifrasztsa. A sllõ az akaszts pillanatban azonnal fejjel lefel igyekszik fordulni, s valami akadba menekl. Ezt a jellegzetes, szakaszos hzsok jelzik. Ha ez nem sikerl neki, csaknem biztos, hogy mi nyertnk, - hacsak nem valami termetes pldnyrl van sz. A kisebb sllõ viszonylag knnyedn feltornzhat a mlybõl, s ha egyszer megpipltattuk, meg is adja magt.
Twisterezs, streamerezs: Szndkosan hagytam el a „pergets" szcskt, mert e mûfaj szinte teljesen eltr a klasszikus pergetstõl. Taln inkbb a tapogatshoz ll a legkzelebb. Vgl nem is a „besorolsa" az rdekes, hanem a fogssga. Ez az igazi lnyeg! Mindkt mûcsalitpus jellemzõje, hogy a horogszr vge lomfejjel egszl ki, amellyel az nslyukat adjk meg a gyrt cgeik. A twisterek tovbbi tartozka mg az elasztikus mûanyagfarok, ami lehet egyg vagy ktg (az utbbi az gynevezett bkaalak, mg az elõbbi inkbb halformra emlkeztet). A streamerek (hallegyeik) halivadkra emlikeztetõ, klnfle halakat utnz, nagymretû specilis lgyktsben folytatdnak. Mûkdtetsket illetõen a twisterek s streamerek szinte azonosak, ezrt a tovbbiakban mindkt mucsalitpus akcijval egytt clszerû foglalkozni. A hallegyekrõl mg annyit, hogy igen jelentõs szerepk van a tli horgszatban is. Egybknt mindikt mûcsali az USA-bl szrmazik, ahol igen eredmnyesen hasznljk a sgrflk, klnsen pedig a fekete sgr horgszatra. Twisterezs s streamerezs akcija. A kivlasztott mûcsalinak letet kell adni, hogy fogs legyen. Ennek technikja: bedobs a sllõtanyra, megvrjuk mg a mûcsali feneket r, majd lassan, egyfolytban emeljk egy j mternyit, ezutn botunkkal kivrunk, amg a mûcsali, knyszerplyjn haladva, ismt fenket nem r. Ezt a mozgssorozatot mindaddig ismteljk, amg a mûcsali elnk nem rkezik, amit zsinrunk fggõleges helyzete egyrtelmûen jelez. Trekedni kell a lass de folyamatos emelsre s a sllyedsig val kitartsra mert csak ebben az esetben lebeg a twister farka, illetve csak ekkor bukdcsol a hallgy gy,hogy felkeltse a kzelben llkod sllõ figyelmt. Erõsebb folysban nehezebb, akr 15 grammos twistert is felakaszthatunk , seklyebb ramlsban viszont knnyebb mûcsalit kell hasznlni. Ennl az akcinl clszerû legyezõalakban tfslni a terepet, ami csnakbl knnyebb. Az elakadt kszsg kiszabadtsra egybknt a fentebb mr megismert manõvereket alnlom. Van azonban mg egy lehetosg. A fõzsinrra huzallombl „koszort" fonunk, s egy j erõs segdzsinrral lekldjk azt a mlybe, hogy kikoppinthassa a fba vagy kbe szorult „frget", - Mindezzel sszefggsben ajnlom, hogyha leirt mdon nincs kapsunk, prblkozzunk meg a hagyomnyos tapogats mozdulataival is. A kaps twisterezsnl s streamerezsnl is inkbb rvgsszerû, mint rnehezeds. Tapasztalatbl javaslom, ne reflexszerûen vgjunk be, vrjunk ki 1-2 msodpercet, klnben a tpllkszerûen lgy mûanyagot befal sllõ szjba beleszakad a farok, de a horog kvl marad.
Wobblerezs Az sz helyzetbõl bevontatsra mrskelten merlõ egytestû sllzõ wobbler fogssga nagy frekvencij remegsnek ksznhetõ. Kln lmozs nlkl azonban csak sttszrklettõl vlik sllõ-falatt. Javasolt bevontatsi intenzitsa vltozatosan mrskelt legyen. A kaps az elakadsszerûsgnl kiss llnkebb rnehezeds, amelynek szlelsekor viszont mr reflexszeruen kell bevgni, akr tbbszr is, hogy jl ljn a horog a sllõ csontos, kemny pofjban, E wobblertpusok mrskelt merlsk kvetkeztben szinte sohasem tallkoznak akadval, gy letfogytig tart darabjai kellktrunknak. -- A merlsbõl bevontatsra mrskelten mlyre trõ CD jelzsû wobblerek igen hasznosak a napkzbeni sllõzs sorn, mivel merlõ jellegknl fogva a kvnt mlysgben, teht a sllõ fenkkzeli tartzkodsi helye fltt kezdik meg akcijukat. vatosan kell ezeket bevontatni! Kezdõknek nem ajnlom ezt a tpust, mert nagyon leakads. Itt a kaps jellege azonos az elõbbi esettel. - A sllõzsre alkalmas sznkombincij ktrszes, szsbl bevontatsra mrskelten mlyre trõ wobblerekkel napszllttl a hajnali derengsig rdemes horgszni. Nagyon vatosan, lass temben kell bevontatni ezeket is. Kivl rezgskeltsk folytn igen fogsak. Elakadhatatlanok. A tmad sllõ oly vehemensen veti r magt, hogy szinte meglepi a gyantlan horgszt, s mre bevgna, - a sllõ mr sajt magt akasztotta meg. sszetett rezgskeltse folytn (ktrszes!) napkzben is szvesen hasznlom. Ilyenkor azonban 1,5 mterre tkztetve, kln 70-80 cm hossz elõkre kttt, kellõ mrtkû huzallommal lekldm a mly, padmalyos mederbe slõt fogni. Tapogatsszerû, teht szakaszos bevontatssal, de akr letett bottal is vrhatom - pldul egy J-9 S wobblerrel - ekppen a fogast, ha elg hzs ahhoz a viz, vagy a wobblert kellõen mûkdsbe hozza. Usz wobblerrel egybknt, kis dobssl is, hossz partoldalt fslhetnk t, ha a vz sodrval elengedjk, amg zsinrral brjuk. Ezutn megkezdõdhet a „tvbevontats". A CDJ jelzsû wobblerek jellemzõje, hogy merlsbõl bevontatsra, a kiss ferde L alak terelõlemezk folytn, alig sllyedõ szinten lehet velk a kvnt mlysget meghorgszni. Hasznlatuknak klnsen az jszakai rkban van jelentõsge, amikor a sllõ vltakoz szinten tmad, teht be kell cserkszni. Erre kivlan alkalmas darabok a CDJ-9 GFR s a CDJ-9 SFC. A CDJ tpusokkal az elakads veszlye csak akkor fenyeget, ha kill fagak vagy ms meredezõ akadk kztt wobblereznk. Akkor bizony hamar elvsz a 2000-3000 forint krli rtk, habr az lomkoszors-segdzsinros kiszabadtsi manõverrel itt is lehetnek eslyeink. Ennl az akcinl egybknt a kaps erõteljes rvgsknt jelentkezik, s h a bevgst kvetõen felvist orsnk fkje, joggal gyanthatjuk, hogy harcsa viccelt meg bennnket, - imdjk ugyanis a GRF-eket ! A Shad-Rap wobblerek SR tpusai az igazn mly vzben val sllõzs mûcsalijai. A Rapala-cg javaslata szerint akr lassan, akr pedig gyorsabb temben, eredmnyesen vontathatjuk be, fnkkzelbe rve azonban idõrõl-idõre szabadjra kell engedni, hogy sz tulajdonsga folytn kiss felemelkedhessen. Azutn folytatdhat a tovbbi bevontats, elengeds, - s gy tovbb. A kaps ltalban erõteljes rvgs lesz. Kisebb vltozataival, gy az SR-5 SD-vel, kõrzsûk nem tl mly vizt horgszhatjuk le, - egszen a sttszrkletig. Akkor azonban t kell adnunk a terepet az SSR jelzsû Shad-Rap wobblereknek, CW sznsszettelben, -amelyek bevontatsra mrskelten mlyre trõek. A Fat-Rap wobblerek lnyegket tekintve ugyangy mûkdnek, mint a Shad-Rapok. Kicsiny mretk s kpcssgk ellenre azonban jval nagyobb a dobtmegk. Ezekbõl az 5 cm-es 11 g, a 7 cm-es 14 g, mg a hasonl mretû Shad-Rap-ok csak 8 g, illetve 9 g tmegû mindssze. Az SFR Fat-Rap wobblerek merlnek bevontatsra a legcseklyebb mrtkben, teht akkor lehet szerepk a sllõhorgszatban, amikor„ ltott hall"vlik a felsznen garzdlkod tsksht ragadoz. Brmilyen bevontatsi tem mellett igen fogs mûcsalik! |