A harcsa jellemrajza

Teste vaskos, terjedelmes farokr�sszel, amely erõssen lap�tott. Feje sz�les �s lapos. Sz�j�ban kefefogazat van. Felsõ �llkapcs�n 2, az als�n 4 bajuszsz�l tal�lhat�. Feje, h�ta sz�rk�sbarna. Oldala vil�gosabb sz�rk�sbarna, m�rv�nyos foltokkal. A h�t, a mell, a has �s farok�sz� s�t�tsz�rke. Akad barn�s, z�ldes-s�rga sz�nv�ltozata is. Hazai foly� �s nagy �ll�vizekben egyar�nt elõfordul. Kedveli az iszapos aljzatot, a parti szakaszt, ahol vizin�v�nyeket, �sz� n�dszigeteket, vizbe dõlt f�kat, �gasbogas gy�kereket tal�l mag�nak
fekvõhelyk�nt. �jjeli �letm�dot folytat, nappal ritk�n hagyja el rejtekhely�t: a meder g�dreit, az al�mosott partr�szeket, a v�z alatti tusk�kat. T�pl�l�k�t n�h�ny p�ld�nyb�l �ll�, kisebb csapatokban keresi. Az �reg harcs�k mag�nyosan vad�sznak. Nagyobb csapatokat csak t�len alkot, amikor a k�rny�k minden kisebb-nagyobb harcs�ja �sszegyûlik egy egy alkalmas vermelõ helyre. �prilisban az ivar�rett p�ld�nyok megkezdik v�ndorl�sukat a megszokott �v�helyekre. N�lunk a tejesek �ltal�ban 4, az ikr�sok 5 �ves korukban ivar�rettek. (Tõl�nk �szakabbra az ivar�retts�g el�r�s�hez 1-2 �vvel hosszabb idõszak sz�ks�ges.) Ebben az idõben a nemek j�l megk�l�nb�ztethetõk egym�st�l. A h�mek �llkapcsa sz�gletes, a v�gb�lny�l�suk f�l�tti ivari szem�lcs hegyes, m�g az ikr�sokn�l kerek v�ge. Bizonyos elt�r�seket a sz�nezet is mutat, a h�mek m�rv�nyzata �l�nkebb �s a hasra is kiterjed. A h�mek mell�sz�j�nak elsõ sugara jellegzetes S-alak�.
Tavasszal a vizek felmeleged�se idej�n a h�m megkezdi az �v�aljzat, a leendõ f�szek tiszt�t�s�t. Ez lehet v�z alatti n�v�nyzet, �rad�skor v�z al� ker�lt bokor vagy fûzfa gy�k�rzete. Tavakban a n�d szeg�ly al� sek�ly g�dr�t �s, amelybe bel�g a n�d gy�k�rzete. M�jus v�g�n, j�niusban t�rt�nik meg az �v�s, tart�san 20 �C f�l�tti v�zhõm�rs�kletn�l. A testt�meg-kg-onk�nt lerakott ikra 20-30 ezer db k�z�tt v�ltozik. A lerak�skor 2 mm-es �tm�rõjû ikraszemek 3-4 mm-re
duzzadnak. A f�szket a h�m õrzi, amely igyekszik minden ellens�get t�vol tartani �s fark�nak �lland� mozgat�s�val biztos�tani az ikra fejlõd�s�hez sz�ks�ges, oxig�nd�s k�rnyezetet. A kel�shez kb. 3 nap (60 napfok) sz�ks�ges.
A h�m harcsa akkor hagyja abba a f�szek õrz�s�t, amikor a l�rv�k akt�vabban kezdenek �szni (kb. 3--4 nappal a kel�s ut�n). Ebben az idõben a kisharcs�k a f�szek legs�t�tebb r�szeiben gyûlnek �ssze �s ott farkuk egy�ttes, �temszerû csapkod�s�val keltenek �lland�, friss v�z�raml�st.

�lm�nyekben gazdag horg�szm�dszere a kuttyogat�s! Csaliz�sra alkalmas: a l�tetû, b�ka, giliszta, nad�ly, �lõ kishal, stb.

M�retkorl�toz�s	50 cm
Tilalmi idõ (10 kg alatti p�ld�nyok)	m�jus 2.-j�nius 15.