Testalkat�nak eredeti form�ja szerint k�tf�le vadpontyv�ltozatot k�l�nb�ztet�nk meg. Az �shonos nyurgapontyot �s az �veltebb h�t� t�pontyot. A ponty eredeti �l�helyei a lass� foly�s� foly�vizek, a ny�ron felmeleged� viz� holt�gak, ki�nt�sek, tavak. Az egyes v�ltozatok �s kiteny�sztett fajt�k ivar�r�si kora kiss� elt�r egym�st�l. A legnagyobb haza p�ld�ny 22 kg volt.

�v�si ideje term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �prilis v�g�t�l j�nius v�g�ig tarthat. Az �v�s 18-20 C v�zh�m�rs�kleten kezd�dik. �v�helynek a d�s n�v�nyzettel bor�tott term�szetes ki�nt�st v�lasztja. Csapatosan �vik. �ltal�ban 150 ezer ikr�t rak le kilogrammonk�nt. Az ikr�k a n�v�nyzetre tapadnak, �s 3-4 nap alatt kelnek ki. Az ivad�k kerekesf�rgekkel , bolhar�kokkal, t�pl�lkozik, majd fokozatosan t�r �t a rovarl�rv�kra �s egy�b fen�klak� szervezetekre.

A ponty h�zias�t�sa t�bb mint 2000 �ve kezd�d�tt el K�n�ban. Eur�p�ban a kolostorok halt�rol�iban a b�jtre tartogatott halak k�z�l a ponty bizonyult a leggazdas�gosabb, teny�szt�sre alkalmas halfajnak. Kialakult a teny�szv�ltozatai k�z�l a legismertebbek: a t�k�rponty, a pikkelyes nemesponty, �s a b�rponty, amely azonban cs�kkent ellen�ll�k�pess�g� �s ez�rt nem teny�sztik.

Haz�nkban legkedveltebb, ez�rt legfontosabb horg�szhal. A n�v�nyi eredet� csalik t�rh�za sz�les k�r�, a teljes �s f�tt kukoric�t�l a f�tt burgony�ig, galusk�ig, m�l�ig tart, de alkalmilag giliszt�val, s�t ritk�n csalihallal is fogj�k. M�ret- �s darabkorl�toz�ssal, valamint �v�s idej�n faj szerinti tilalmi id�vel v�dett.