M�ria

V�gre ez is megvan. El�gedetten l�pt�nk ki az iroda ajtaj�n. Leadtuk a tavalyi fog�si napl�nkat, mely az id�hi�ny miatt szinte teljesen �resen t�tongott. Kez�nkben, pedig ott szorongattuk az �j napl�kat, melybe k�pzeletben m�r bele is karcoltuk a hatalmas �s cs�csfog�sokat.
De m�gsem a mi �r�m�nk volt a legnagyobb, hiszen mellett�nk l�nyom g�rcs�sen markolta a kis k�k k�nyvet a kez�ben. Tal�n az � �lmai voltak a legsz�rnyal�bbak.
Igen siker�lt! Mai napt�l � is teljes jog� tagja a horg�szegyes�letnek �s hivatalosan is horg�szhat vel�nk. Tudta, hogy m�snap meg is val�s�thatja v�gyait, hiszen a k�zeli t�ra indultunk a legjobb fog�s rem�ny�ben. A hideg febru�ri reggel, a cs�p�s sz�l gondolata sem t�ntor�totta el.

M�g aznap d�lut�n minden sz�ks�ges dolgot �sszeszedt�nk. K�l�n�s gondot ford�tva az etet� anyagra �s horogra val�kb�l sem sz�k�lk�dt�nk. L�nyunk eg�sz d�lut�n t�st�nkedett k�r�l�tt�nk, mert h�t �gy hat �vesen m�r komoly tudom�nnyal rendelkezett a horg�szat ter�n. Elm�letben m�r kenterbe vern� a legnagyobb horg�szokat. No de a gyakorlat is sz�m�t �s �gett a bizony�t�si v�gyt�l. B�r megmondom �szint�n a mi tud�sunkkal �s a k�r�lm�nyeket tekintve, nem sok es�lyt adtunk arra hogy k�l�n�sebben bizony�tani tud majd.
Nagy gonddal rakta el a kis spiccbotot, amit el�z�leg minden sz�ks�ges elemmel ell�tott �s apai seg�ts�ggel kis „l�traors�t” is szerelt r�. J�het a nagyhal!!!!
M�snap reggel m�g s�t�t volt, amikor �bresztett minket, hogy el fogunk k�sni. Sok m�s v�laszt�sunk nem l�v�n fel is kelt�nk. Szok�s�t�l elt�r�en vill�mgyorsas�ggal �lt�z�tt, belap�tolta a reggelij�t �s k�cosan-mondv�n sapka alatt nem l�tszik- elindult az aut�hoz.
A nap els� sugarai a hal�rh�z mellett �rt minket, megv�ltottunk jegy�nket �s ezut�n igyekezt�nk a legjobb helyet megtal�lni, ami minden szempontb�l kiel�g�ti ig�ny�nket. A pic�r t�relmetlens�ge lassan m�r elviselhetetlen hat�rhoz k�zeledett, k�nytelenek voltunk �gy rangsorolni tennival�inkat, hogy az � k�szs�ge legyen v�zben el�sz�r. Miut�n megtal�lta a megfelel� helyet �s k�l�n�s gonddal v�lasztotta ki a leg�letreval�bb, legsz�nesebb csontikat kezd�dhetett a horg�szat.
Szemrebben�s n�lk�l figyelte az �sz�j�t, nehogy egy apr� mozd�t�st elmulasszon �s a nagy v�rakoz�s k�zben a hideg, piros pozsg�sra cs�pte az arc�t.
K�zben mi is elv�gezt�k a sz�ks�ges tennival�kat, megvolt az etet�s, felszerelt k�szs�geink a v�zbe k�v�nkoztak, amikor �rkezett l�nyomt�l az els� �szrev�tel:
-Ebben a t�ban nincs is hal, hiszen ha lenne, m�r biztosan j�tt volna.
K�ztudott, hogy a horg�szathoz nem el�g a tud�s, a megfelel� felk�sz�lts�g, nem �rt, ha ezek mell� n�mi t�relem is t�rsul. Sajnos ebben gyermek�nk hi�nyt szenved, no de ezt mi betudtuk annak, hogy t�lteng benne a bizony�tani akar�s.
Nem is kellett sokat v�rnunk, m�r mozdult is a botom spicce, jelezv�n ezzel, hogy az els� �hes uszonyos meg�rkezett. Ber�ntok �s m�r vontatom is magam fel� az els� j� tenyeres k�r�szt. J� ez is csak sok legyen bel�le. Ezt k�vet�en m�g j� n�h�nyat terelt�nk a parthoz kedvesemmel, de a kis spiccbot �sz�ja meg sem rezzent. A kis pec�s �gy d�nt�tt strat�gi�t v�ltoztat, mondv�n a hideg v�zben f�znak a kukacok, �gy egy sz�p, arom�s kukoric�t t�z�tt a horg�ra. Nem foglalkozva a sz�l�i tan�ccsal.
A nap m�r felett�nk j�rt, amennyire ezt a felh�k�n �tjut� sugarakb�l meg tudtuk �llap�tani �s meg kell mondjam, a hasunk �ress�g�b�l is valami hasonl�ra tippelt�nk. Sz�p kom�tosan neki fogtunk eb�delni, csak �gy nom�d form�n. A l�nyomat semmi�rt nem tudtam volna elvonszolni a partt�l �gy k�nytelen voltam az ennival�t odavinni neki, hogy anyai sz�vem megnyugodjon. K�t pillanat alatt megevett mindent �s folytatta tov�bb a horg�szatot, b�r lelkesed�se lankadni kezdett.
Hamarosan ism�t sz�lling�ztak a k�r�szok �s d�v�rek a part fel�, k�zt�k egy-k�t nagyobbacska t�kr�s t�rsas�g�ban. Ekkor j�tt a l�nyomn�l a felismer�s neki ma nem teremnek bab�rok, hacsak nem m�dos�t a felszerel�sen. Ekkor, mint a vill�m olyan f�nnyel �s gyorsas�ggal j�tt a felvil�gosod�s. Nemr�giben egy �js�g has�bjain ismerkedett a ragadoz� halak fog�s�nak tr�kkjeivel. Hat�ves l�v�n n�mi seg�ts�ggel.
-Anya nekem kishal kell!
Mivel a t�ban nem sok sikerrel fogtunk kishalat �gy n�mi apr�p�nzzel, de ann�l nagyobb izgalommal �s lelkesed�ssel indult a hal�rh�zhoz. Hiszen ott biztosan vehet majd p�r pikkelyest.
Kisv�rtatva sz�les vigyorral az arc�n �s a t�gazd�val az oldal�n hozt�k meg a k�t darab kishalat.
Nagy gonddal horgot cser�lt �s m�vi pontoss�ggal �p�tette a horogra a halacsk�t �s a partt�l egy m�terre pr�b�lkozott kicsalogatni a csuk�kat. F�rjemmel egym�sra n�zt�nk, mindketten mosolyogtunk, meggy�z�dve arr�l, hogy nem sok es�llyel p�ly�zik a csontossz�j�ak megszel�d�t�s�re.
�ppen a saj�t szerel�sem kibogoz�s�val voltam elfoglalva, amikor sik�t�s �s kiab�l�s hallatszott m�g�lem: -Anya elt�nt az �sz�m �s nagyon h�zza!!!
A l�nyom remeg� k�zzel fogta a botot, ami ekkor m�r j�csk�n a v�z fel� b�logatott. �tfutott az agyamon mi lesz, ha elt�rik, vagy leakad a hal, ami ekkor m�r becs�letesen k�zd�tt. Vagy ami m�g rosszabb ber�ntja a kis pec�st a v�zbe.
Seg�ts�g�re siett�nk, de nem igaz�n engedte, hogy kivegy�k a kez�b�l az ir�ny�t�st. �gy v�rtuk a v�geredm�nyt, a biztons�g kedv��rt sz�kkal a kez�nkben. A csuka felbukkant a v�z sz�n�n �s ekkor m�r tudtuk mi�rt is ennyire harcias. Igaz�n termetes p�ld�ny volt. A l�ny sz�pen vezette �s pr�b�lt ellen�llni a kirohan�soknak, amikor m�r �rezt�k, hogy fogyt�n az er�, sz�kkal seg�tett�nk rajta. El�nt�tte a b�szkes�g �s az euf�ria, meg kell mondanom csak �gy magunk k�z�tt ekkora csuka l�tt�n, engem is el�ntene a b�szkes�g. A nagy fog�son beindulva �jabb kishalat vett el� �s m�r benn is volt a v�zben. Hevesen mozgott az �sz�, mutatva ezzel a halacska �letkedv�t. Kezdt�nk volna visszat�rni a botok kigubancol�s�hoz, de sok lehet�s�get nem hagyott r�. Ism�telten nagy sik�t�s �s kiab�l�s, m�r meg is akasztotta a k�vetkez� harcost.
A legnagyobb b�nat�ra ez egy kis k�zd�s ut�n lelopva a kishalat elszelelt.
A szomsz�d horg�szokat a k�v�ncsis�g �s a kezd� horg�sz szerencs�je odavonzotta mell�nk, �s k�l�nb�z� okos tan�csokkal kezdt�k ell�tni a l�nyom. Mindezt udvarias de elsz�nt b�szkes�ggel elengedte a f�le mellett, hiszen � m�r megmutatta…
N�mi apr�p�nzt kunyer�lva t�l�nk rohant a hal�rh�z p�r kishal rem�ny�ben, de csak egy kis uszonyossal t�rt vissza. Elfogyott. Nos, ezt a t�gazda szemsz�g�b�l n�zve, aki nem messze t�l�nk n�zte v�gig a f�raszt�sokat �rthet� l�p�snek t�nt.
P�r perc eltelt�vel ism�t a v�zben �ztatta a zsin�rt, arc�r�l a hideg rajzolta piros pozsg�t a boldogs�g vigyora v�ltotta fel. S ki tudja �ppen mekkora fog�sr�l �lmodozott, amikor az �sz� teteje ism�t a v�z al� bukott �s a bot spicce g�rb�lt.
Rem�nykedt�nk benne, hogy a rendk�v�l olcs�n vett, gyenge kis m�sfeles bot mindent kib�r.
Kis f�raszt�s ut�n, amikor m�r a harcos hal kirohan�sai gyeng�ltek, n�h�nyszor meg is leveg�ztette, ism�t sz�koltunk. Ez a p�ld�ny is j�val a megszabott m�ret feletti volt. Most m�r csak a partnak kellett b�rni a l�nyom kirohan�sait, a boldogs�got �s el�gedetts�get szinte k�zzel lehetett fogni k�r�l�tte.
El�gedetten fogadta a szomsz�d horg�szok elismer� szavait �s dics�reteit.
T�bb kishal nem l�v�n, m�r az id� is k�s�re j�rt, �gy �gy d�nt�tt a l�nyom nem viszi cs�dbe a t�gazd�t. A boldogs�g sugarai az arc�n beragyogt�k a hideg febru�ri d�lut�nt.
Az aut�ban hazafel� elnyomta a buzg�s�g �s k�zben v�lhet�en a k�vetkez� nagy fog�sokr�l �lmodott.
Azt hiszem ez volt az a nap, amikor �t is megfert�zte az a v�rus, amit minden igazi horg�sz a sz�v�ben �rez legbel�l.