Valamif�le gyermekkori r�csod�lkoz�sb�l ad�d�an, sz�momra mindig k�l�n�s nosztalgi�val b�rt a menyhal. E titokzatos „magyar t�kehalra” v�rni, mindezt a leghidegebb t�li �jszak�kban, nem k�rd�s; embert pr�b�l� kih�v�s, de m�gis van var�zsa.
Valah�nyszor megpillantom a menyhalat, arra gondolok, hogy egy b�ka �s egy angolna kever�k�t l�tom. E gasztron�miai szempontb�l is k�l�nleges csemege m�rv�nyos rajzolat�val (tal�n sokakkal ellent�tben) sz�momra rendk�v�l szimpatikus. Igaz, �n a denev�rt is sz�p �llatnak tartom…

H�t nem sz�p?!

Menyhalportr�

A 2007-es �vet b�cs�ztat� horg�szatot – mint oly sokan – �n is menyhalaz�snak terveztem. Ennek f� oka File Istv�n („Bogaras Pityu”) bar�tom megh�v�sa volt. Az �vv�gi pec�ra vel�nk tartott m�g N�meth Istv�n (Nini), aki szint�n nagyon j� bar�tom, �s �gyes kez� legyez�horg�sz is. Nem kev�sb� Pityu, aki 2006 magyar legyez�bajnoka volt…

C�lunk egy �ltaluk j�l ismert Duna-szakasz volt, ahol m�r a kor�bbi �vekben is sz�p menyhalakba botlottak. Sajnos (�gyes-bajos dolgaim miatt), csak �jf�lkor tudtunk elindulni a pesti Dun�ra. M�r szabadkoztam is, hogy tal�n m�gsem kellene menn�nk, mert n�lunk az �jf�lt k�vet� id�szak a legritk�bb esetben nyer� menyhalra. Azt�n m�gis r�besz�ltek, mondv�n, a m�ltkor is eg�szen hajnalig volt kap�s. B�r nem b�ztam benne, hagytam magam meggy�zni.
Az oda�ton elmondt�k, hogy lenne egy m�sik hely is, de az m�r ilyenkor biztosan foglalt. Felemlegett�k az egy h�ttel kor�bbi horg�szataikat, �s bevallom, a tiszai ceruza-menyusok ut�n elk�pedve hallgattam a 40-50 centis fog�sokr�l. Ritk�n �n is tal�lkoztam hasonl�val; a Saj�n, a B�dv�n, s�t, m�g a Tisz�n is fogtunk 80-90 dek�sakat, viszont sok �v alatt is csak egy-egy ilyen m�ret ker�lt el� ezekb�l a foly�kb�l. 
A Tisz�n f�k�nt a tiszal�ki er�m�n�l horg�szom menyhalra, itt a jellemz� zs�km�ny val�ban az araszost�l harminc dek�ig terjed, de ha valaki nem �tall tr�gyagiliszta csokorral pr�b�lkozni, k�nnyen foghat 15 centi k�r�li, l�mpaf�nyn�l �tl�tsz�, „�vegmenyhalat” is.

Sz�p ter�t�k – Istv�n�k kor�bbi fog�sa

Mikor meg�rkezt�nk a helysz�nre, meglep�dve l�ttam, hogy csak mi vagyunk annyira „�r�ltek”, hogy m�g �jf�l ut�n is fagyasztjuk magunkat. A sr�cok megnyugtattak, hogy erre a helyre csak kevesen j�rnak, �gy ez nem azt jelenti, hogy a hal nem eszik. Szkeptikusan szereltem a fenekez� botot, k�zben maradtunk a t�m�n�l:
– A szerel�ket ti hogyan �ll�tj�tok �ssze? – �rdekl�dtem. N�lunk, a Tisz�n, 25-30 grammos v�g�lom kell a sodr�s miatt, �s viszonylag hossz�, 50-60 centis el�k�t k�t�k, ami t�l�r a v�g�lmon.
– Itt ink�bb a cs�sz�ra szerelt p�lca�lom a nyer�, r�szben, mert csak 10-15 m�tert kell dobni, �s a k�vez�s is el�g csipk�s, sok a leakad�st. Maga a m�dszer is keres� jelleg�, ink�bb tapogat�s, mint fenekez�s.
– No, ez �rdekes – v�laszoltam kiss� hitetlenkedve – hiszen a menyhalr�l sokan azt tartj�k, hogy „sakkoz� reflexe” van, vagyis nem hirtelen kapja el a csalit. Persze, ez nem teljesen �gy van – c�foltam azonnal a mondand�mra – mert sokan fogj�k �l� kishallal, s�t, m�g pergetve is.
– Mi is �gy tessz�k, m�rmint �l� hallal csalizunk – mutatott a v�d�rbe Pityu, ahol sz�zn�l is t�bb apr�s�g hemzsegett.

Babahalak

A kishalak 4-5 centisek voltak csup�n, �gy hogy �lve maradjanak, sokkal kisebb (8-10-es m�ret�) horgot haszn�ltunk, mint az menyhalaz�shoz illet volna. A menyhal torka el�gg� sz�k, �gy m�g a hossz�sz�r� horgok is csak bajosan szabad�that�k bel�le. A m�sik gond, hogy gyakran moh�, m�lyre nyeli a csalit, mire a kap�s egy�rtelm�v� v�lik.
A mostani horg�szatunk viszont a ritka kiv�tel k�v�nt lenni, mivel m�r az els� h�rom kap�s �vatos maszatol�ssal kezd�d�tt, �s k�t kishal elveszt�se mellett, menyhal n�lk�l z�rult.


Horogszabad�t�s�hoz nem �rt egy �rcsipesz

Nini d�nt� l�p�sre sz�nta el mag�t, k�zbe vette a kis dob�s�ly� perget�botot, �s tapogatni kezdte a medert�r�st. Nem is voltam meglepve, mikor beakadt, �s �jra szerelni k�nyszer�lt. Ann�l ink�bb elkerekedett a szemem, mikor a k�vetkez� kishallal kap�st �rt el, majd ez este els� halak�nt egy kil� k�r�li p�ld�nyt seg�tett partra. Nem tudtam sz� n�lk�l meg�llni:
– Nem mondod, hogy ez gy�ny�r� hal tapogatva j�tt? – k�v�ncsiskodtam, mik�zben fot�zni kezdtem a ritka sz�p halat.
– Dehogynem, s�t, eg�szen pontosan a megmozd�tott csalihalat kapta el. �ltal�ban itt sokkal eredm�nyesebb ez a technika.
Furcs�nak tal�ltam a dolgot, hiszen mi szinte mindig letett bottal horg�sztunk, igaz, id�nk�nt 1-2 m�terrel k�zelebb h�ztuk a csalit, �s sokszor az �j hely var�zsa val�ban meghozta a halat.
– Csalinak mindig �l�halat haszn�ltok? – faggattam tov�bb.
– Nem, el�g j� szokott lenni a halszelet is. Nagyobb keszegb�l v�gunk b�r�s fil�t, n�ha pedig kisebb halat v�gunk kett�, �s kicsit „megtapossuk”, hogy az �zanyagok m�g cs�b�t�bban hassanak.
– Ez igaz, szerintem is fontos a kiold�d� �z �s szag a menyusnak. N�lunk a favorit csali a hossz�k�s form�j� busaszelet, itt is a b�r�s h�sdarab, de hallottam egy dunai csodafegyverr�l, ez pedig a g�bszelet. Logikus, hiszen ebb�l a halb�l annyit tal�l a k�vek k�z�tt, hogy biztosan ismer�s sz�m�ra t�pl�l�kk�nt.

Kil� k�r�li menyhal

Penetr�ns tintahaldarab, csak csipesszel!

Mire a t�rsalg�st abbahagytuk, m�r mindh�rmunk f�nypatronja az �jabb halat v�rta. De megint Nini fogott, �s megint a mozgat�s m�dszerrel. Igaz, ez a hal m�r „csak” f�lkil�s volt. K�nytelen voltam k�zbe venni a botot, �s �n is megpr�b�ltam kitapasztalni a k�vez�s t�r�s�t. Azonnal egy �lmom �s egy horgom b�nta. Mire �jra szereltem, Pityu is fogott egy 30 deka k�r�lit, �s r�gt�n hozz� is tette, hogy itt sokkal kisebbek vannak, mint a „tuti” hely�k�n. Ekkor m�r el�gg� frusztr�ltan �reztem magam. R�ad�sul a horgom �jra beakadt. Megp�ccintettem, mire el�sz�r hirtelen megk�nny�lt, majd elnehez�lt, �s a felfel� ugr� bot spicce megelevenedett. Megd�bbenve vettem �szre, hogy vend�gem van, m�ghozz� nem is egy ellen�ll�s n�lk�l h�zhat� apr�s�g, hanem egy negyven deka k�r�li p�ld�ny.

Ritka sz�jsz�li akad�s

A kap�sok l�that�an periodikusan k�vett�k egym�st. Ha valamelyik�nknek halas akci�ban volt r�sze, perceken bel�l a t�bbi boton is bek�vetkezett ez. Mintha a v�zfen�k telis-tele lett volna menyussal, amik csak a t�pl�l�kszerz�sre buzd�t� jelre v�rtak.
K�zben Istv�n�k elmes�lt�k a legeredm�nyesebb napjukat, amikor Hajnival, az elsz�nt horg�szl�nnyal, h�rman 20 menyhalat fogtak, k�zt�k t�bb, kil� k�r�lit.
– Akkor nagyon evett, igaz, kem�nyebb hideg volt. Sokkal t�bbet fogtunk volna, de csak m�sf�l �r�nk volt horg�szni. M�snap meg Bal�zzsal voltunk kint, darabra ugyanannyit fogtunk, �s b�r ugyanott horg�sztunk, a halak m�rete cs�kkent, jellemz�en 50-60 dek�sak voltak.
– H�t, tudlak sajn�lni benneteket. N�lunk, a tiszal�ki er�m�n�l egy ilyen este igencsak fejedelminek sz�m�t. Ott azt figyelt�k meg, hogy ink�bb a november a nagy menyhalak ideje, azt�n az id� el�re haladt�val a m�ret cs�kkeni kezd. Kar�csony t�j�n rengeteget lehet fogni, de f�leg apr�kat. Janu�r k�zep�re meg szinte teljesen meg�ll, gondolom, ekkor m�r mind az �v�helyeken van, megy a pergel�d�s, nem foglalkoznak a t�pl�l�kkal. Azt�n m�rciusban, zavaros v�zn�l megint j�l foghat�k p�r napig, am�g kell�en hideg a v�z.

Nini kapit�lis menyhalai

– Csak egyet nem �rtek – csod�lkozott Pityu – mi a fen�t kezdenek azzal a sok apr� menyussal?
– Ez j� k�rd�s… Azt viszont tudom, hogy a kis menyhal, hasonl�an a keszeghez, eg�szben, s�r�n beirdalva, f�szerezve j�l �ts�thet�, �s �ll�tom, fejedelmi �ze van. Csak ny�zni kell, �s aranys�rg�ra s�tni, gyeng�n paprik�s lisztben, hogy az igazi zamat�t kiadja.
– A nagyobbak m�r nehezen s�lnek �t, azokat �rdemes feldarabolni. B�r azt is tudni kell, hogy a menyhal a k�zhiedelemmel ellent�tben el�gg� sz�lk�s. Viszont ne feledkezz�nk meg a csemeg�nek sz�m�t� menyhalm�jr�l sem! Egy ilyen receptet k�ldtem m�r a Peca.hu-ra is.


Hajnalra a kezdeti lend�let elsz�llt a halak r�sz�r�l, m�r csak nagyon ritk�n cs�pt�nk el egy-egy p�ld�nyt, igaz, a m�ret nem cs�kkent. N�h�ny kisebb, maszatol�s kap�s is volt, de ezek hol a csalihal leszed�s�vel, hol teljesen �jszer� zs�km�nnyal v�gz�dtek. Nini apr�cska k�s�ll�t fogott, m�g �n egy ritkas�got, egy sz�les durbincsot cs�ptem el apr� babahallal. Ezeket a furcsas�gokat a z�r�ra jeleinek vett�k, �s mivel hajnal fel� j�rt az id�, hozz�kezdt�nk az �sszepakol�shoz.

Nem sz�rnyecske, csak egy sz�les durbincs m�rges portr�ja

A j� pap holtig tanul, �s ez a horg�szokra is igaz lehet. Nem az els� eset volt, hogy a mindig torkosnak kiki�ltott menyhalakt�l �vatos kap�st l�ttam, de m�gis az els�, ahol a mozgatott csali messze fel�lm�lta a passz�v fenekez�st.
Ezen az est�n csak h�t sz�p menyhalat fogtunk, viszont Murphy �s a pap�rforma j� kis tr�f�t �z�tt velem; m�snap, hazautaz�ban megcs�rrent a telefon. Pityu bar�tom �js�golta, hogy megn�zt�k a r�gi hely�ket, �s ketten, az alkonyatot k�vet� k�t �ra leforg�sa alatt, k�zel 30 menyhalat fogtak, z�m�ben 70-80 dek�sakat… H�t, nem voltam felh�tlen�l boldog a h�rt�l, de tudom�sul kellett vennem, hogy a horg�szszerencse is azok�, akik el�g sokat vannak v�zen.

H�t sz�p menyhallal z�rtunk