Hhtv. 35. §
(1) A jogosult köteles a halászati vízterületén élő hal állományát, életközösségét, valamint élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását -
ideértve áradás esetén a halivadék mentését is - elősegíteni.
(2) A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag vízbe helyezése, illetőleg abból történő kiemelése kizárólag a
jogosult által vagy annak hozzájárulásával történhet. Ez a rendelkezés a jogosultnak a környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi jogszabályokban elő
írt kötelezettségeit nem érinti.
(3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a halállomány megbetegedésének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében
szükségesek, így különösen a halállományban észlelt elhullás esetén köteles a haltetem eltávolításáról intézkedni.
(4) Amennyiben a jogosult a hal és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, a halászati hatóság határozatában -
határidő megjelölésével - felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégezteti.
Hhtv. 36. §
(1) A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás észlelése esetén a jogosult, a halászati őrzéssel megbízott vagy a jogszerűen halászó, horgászó személy
köteles haladéktalanul a területileg illetékes halászati hatósághoz bejelentést tenni.
(2) A halpusztulás okainak felderítése állami feladat, melyről a miniszter az általa kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. A laboratórium eljárására
vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A halpusztulás okozta vízminőségi kár elhárítására és a kár viselésére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései az irányadók.
Vhr. 23. §
(1) A vízszennyezésekkel kapcsolatos halélettani kérdésekben az országos hatáskörű Vízélettani Laboratórium (Százhalombatta), valamint a területileg illetékes
megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményét kell irányadónak tekinteni.
(2) A szennyvízből és a befogadó vízből - a szennyvíz betorkollása alatt és felett - 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és
talajvédelmi állomás képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a
vizsgálatok elvégzésére szolgál.
(3) Halbetegség gyanúja esetén a jogosult értesíti az illetékes hatósági állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a frissen elpusztult
haltetemet a jogosult az illetékes állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az illetékes állat-egészségügyi intézetnek.
Hhtv. 37. §
(1) A jogosult kezdeményezheti a halállományt, illetőleg annak táplálékforrását veszélyeztető, külön jogszabály szerinti vadászható vad gyérítését a vadászati
hatóságnál, amely felhívja a vadászati jog jogosultját a határidőben való gyérítésre. Amennyiben annak nem tesz eleget, a gyérítés a vadászati jog jogosultja
költségére elvégeztethető. Az eljárás nem érinti a vad birtokbavételére vonatkozó - külön jogszabályban foglalt - rendelkezéseket.
(2) A nem vadászható vad gyérítésének engedélyezését a jogosult a természetvédelmi hatóságnál kezdeményezheti. A gyérítés a vadászatra jogosult által vagy
tudomásával végezhető el.
Vhr. 24. §
A Hhtv. 37. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem vadászható vadnak a természetvédelmi oltalom alatt álló vadfaj egyedét kell tekinteni.

Tilalmak és korlátozások
Hhtv. 38. §
(1) A természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása (gyűjtése) - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - tilos.
(2) A hal és élőhelyének védelme érdekében a miniszter rendeletben határozza meg
a) a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt azt a naptári időszakot és azt az egyes halfajt, amelynek egyedét tilos kifogni (halászati tilalmi idő);
b) halfajonként a legkisebb fogási méretet (halászati méretkorlátozás), valamint a naponta kifogható mennyiséget;
c) az országhatár mentén lévő halászati vízterületekre - a belügyminiszterrel egyetértésben - a halászat rendjét.
(3) A halászati hatóság által azzá nyilvánított halászati vízterületen a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tilalmak és korlátozások végrehajtásától a jogosult
a halászati hatóság - természeti és védett természeti területen a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával kiadott - engedélyével eltérhet.
Hhtv. 39. §
(1) Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság - természeti vagy védett
természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával -
a) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - meghosszabbíthatja;
b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;
c) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - megrövidítheti, illetőleg a rendeletben előírt halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra
felmentést engedélyezhet.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság a szakhatósági hozzájárulás tárgyában nyolc napon belül köteles
nyilatkozni, ellenkező esetben a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
Hhtv. 40. §
Fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb hal vagy más víziállat fogása esetén a halat, illetve a
víziállatot a vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.
Vhr. 25. §
(1) A halászati vízterületeken az egyes halfajok és rákok legkisebb fogási méretét a 9. számú melléklet tartalmazza. A legkisebb fogási méret a halak testhosszúsága,
azaz az orr csúcsától a farokúszó tövéig mért távolság. A rák hosszúságát a szemtől a kiegyenesített farok végéig kell mérni.
(2) A halászati hatóság egyes vízterületeken hivatalból vagy a jogosult kérelmére a 9. számú mellékletben meghatározott legkisebb méreteknél szigorúbb méreteket
is megállapíthat.
(3) A legkisebb fogási méret alól a halászati hatóság - természeti vagy védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával -
meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat.
Vhr. 26. §
(1) A halászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy csak a területi engedélyben feltüntetett fajtájú és darabszámú halászeszközt használhat.
(2) Horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő - egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egy
darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.
(3) A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható.
(4) A jogosult a használható horgászkészségek számát a (2) bekezdésben előírt mértéknél kisebb számban is meghatározhatja, amelyet a kiadott területi engedélyen
köteles feltüntetni.
Vhr. 27. §
(1) A horgász a 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból - a (2) bekezdés szerinti gyermekhorgász kivételével - naponta legfeljebb
összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal kicserélni tilos.
A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan
példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a
napra beszüntetni.
(2) A 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász naponta összesen egy darabot,
méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan
példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a
napra beszüntetni.
(3) Arra a horgászversenyre, amelyre a versenyszabályzat nem írja elő a kifogott halak visszabocsátását, a halászati hatóság az (1) bekezdés szerinti korlátozás alól
- a horgászverseny időtartamára felmentést - adhat.
Hhtv. 41. §
Bármely halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztésből származó utódja telepítéséhez a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszter
hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges.

A kíméleti terület
Hhtv. 42. §
(1) Amennyiben a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése indokolja, a halászati hatóság - a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - a halászati
vízterületet vagy annak meghatározott részét kíméleti területté nyilvánítja. Természeti, illetőleg védett természeti területen a kíméleti területté nyilvánításhoz a
természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása is szükséges.
(2) A kíméleti területen - a tilalom feloldásáig - az évnek az (1) bekezdés szerinti határozattal meghatározott időszakában tilos a halászat, a horgászat, a vadászat, a
csónakázás, a fürdőzés, a vízisportok űzése, továbbá minden olyan tevékenység végzése, amely a hal szaporodását és fejlődését zavarhatja.
(3) A kíméleti területté nyilvánításról szóló határozatot a sajtóban is közzé kell tenni.
(4) A kíméleti terület határait jól láthatóan, a nyilvánosság számára felismerhető módon kell megjelölni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a halászati hatóság viseli.