A halfogásra jogosító okmányok
Hhtv. 18. §
(1) A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel
(a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a
jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges.
(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt:
halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a halászati, a természetvédelmi, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselő
jének felhívására bemutatni.

Az állami halászjegy és az állami horgászjegy
Hhtv. 19. §
(1) Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet az első fokú halászati hatóság egy évre - díj fizetése ellenében - adja ki.
(2) A 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.
(3) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti első fokú halászati hatóság adja ki. Az állami horgászjegy kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a
miniszter rendeletben jelöli ki.
Hhtv. 20. §
(1) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye, vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. A
halász szakmunkás képesítés a halászvizsgát helyettesíti.
(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki a - (3) bekezdésben foglaltak kivételével - rendelkezik a halászati hatóság által igazolt horgászvizsgával, vagy az el
őző évi horgászjegyét bemutatja, horgász szervezeti tagságát igazolja, és fogási naplóját leadja.
(3) Nem magyar állampolgár horgászvizsgát nem köteles tenni.
(4) A halász- és a horgászvizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.
(5) A halász-, illetve a horgászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, illetve szervezetet, valamint az állami halászjegy és horgászjegy mintáit, díjának mértékét és
megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.
Hhtv. 21. §
(1) Állami halászjegy vagy horgászjegy nem adható ki annak a személynek,
a) akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg egy éven belül.
(2) Megtagadható az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása, annak a személynek, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett bűncselekmény
miatt a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg három éven belül jogerősen felelősségre vontak.
(3) Az állami halászjegyet, horgászjegyet a halászati hatóság egy év időtartamra visszavonja, visszatartatja attól a személytől:
a) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.
(4) A szabálysértési hatóság, a bíróság, illetőleg a halvédelmi bírságot kiszabó halászati hatóság köteles az elkövető lakóhelye szerint illetékes halászati hatóságot a
halászattal, horgászattal, illetve a hal fogásával összefüggő felelősség megállapításáról értesíteni.
Vhr. 8. §
(1) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság adja ki.
(2) Az állami halászjegy mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A halász területi engedélyét helyettesíti a jogosultnak a foglalkoztatásról vagy a megbízásról kiadott igazolása.
(4) A kutató kutatási célból történő halgyűjtéshez a munkáltatója székhelye szerint illetékes halászati hatóságtól is igényelhet - díj ellenében - állami
halászjegyet, amely halász- és horgászeszközzel történő gyűjtésre egyaránt feljogosíthatja a kutatási tevékenységet végző személyt. A kutatási célú állami
halászjegy csak a - tevékenységgel érintett halászati vízterület szerinti - jogosult által kiadott területi engedéllyel együtt érvényes.
Vhr. 9. §
(1) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt halászvizsga az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság által szervezett tanfolyam eredményes
elvégzésével szerezhető meg.
(2) A tanfolyam szervezésének költségeit a résztvevők viselik, amelyhez a miniszter támogatást nyújthat.
(3) A halászvizsgán a jelöltnek a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről,
c) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról,
d) a méretkorlátozással és tilalmi időszakkal védett halfajok biológiájáról,
e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról,
f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról,
g) a halak tartósításának módjairól,
h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá
i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, természet- és környezetvédelmi szabályokról.
(4) A tanfolyam részletes szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) - az Országos Halászati Bizottság javaslatának
figyelembevételével - állapítja meg.
(5) A halászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor, a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(6) A halász vizsgabizonyítványok kiadásáról a minisztérium - a Tatai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola útján - gondoskodik.
Vhr. 10. §
(1) Az állami horgászjegyet a halászati hatóság közvetlenül vagy nevében az általa megbízott szervezet adja ki.
(2) A naptári évre kiadott állami horgászjegy érvényességét a következő évre - a horgász kérelmére, a díj megfizetésével egyidejűleg - a halászati hatóság
vagy megbízottja a horgászjegy hitelesítésével - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - meghosszabbítja.
(3) Az állami horgászjegy érvényességét csak a Hhtv. 20-21. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén lehet meghosszabbítani.
(4) Az állami horgászjegyek kiadására a halászati hatóság - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - bizományosi értékesítési szerződést köthet azzal a
szervezettel, akinél biztosítható a Hhtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek betartása.
(5) A 14. életévét be nem töltött személy részére díjmentes állami gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre és az abban meghatározott halászati
vízterületre adható ki azzal, hogy az csak nagykorú személy felügyelete mellett történő és egy horgászkészség használatával való horgászatra jogosít.
(6) Az állami gyermek horgászjegyet a halászati hatóság megbízásából a területi engedély kiadására jogosult - a hatóságtól igényelt és rendelkezésére
bocsátott - sorszámozott nyomtatványjegy kitöltésével adja ki. A jogosult a halászati hatóságtól igényelt és fel nem használt nyomtatványokkal évente
köteles elszámolni.
(7) Az állami horgászjegy mintáját a 3. számú melléklet, az állami gyermek horgászjegy mintáját pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 11. §
(1) A horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halászati, horgászati jogszabályokról,
b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,
c) az alapvető horgászmódszerekről,
d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,
f) a halászati őrzés ismereteiről,
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.
(2) A horgászvizsga részletes szakmai anyagát a minisztérium - az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével - állapítja meg.
(3) Horgászvizsgát a halászati hatóság által - az illetékességi területén - kijelölt szervezetnél lehet tenni.
(4) A horgászvizsga díja ötszáz forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor kell a vizsgáztatásra kijelölt szervezetnél megfizetni.
(5) A vizsgáztatásra kijelölt szervezet a horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles - a Magyar Államkincstárnál vezetett FM
Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára - befizetni. A horgászvizsga díjbevételének összege -
megállapodás alapján - a költségek levonásával csökkenthető. A vizsgáztatásra kijelölt szervezet negyedévenként köteles a halászati hatóság felé
elszámolni. A halászati hatóság a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a minisztérium felé.
Vhr. 12. §
(1) Az állami halászjegy - beleértve a kutatási célút is - az állami horgászjegy, valamint az állami horgászjegy évenkénti érvényesítésének díja - a (2)
bekezdésben foglalt személyek horgászjegyének kivételével - 1998. január 1-jétől - ötszáz forint.
(2) Az állami gyermek horgászjegy kiváltása, továbbá a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegyének kiváltása és évenkénti érvényesítésének díja
ingyenes, a díj fizetése alól való mentességet a horgászjegyen fel kell tüntetni.
(3) Az állami halászjegy és az állami horgászjegy díját a halászati hatóságnál, illetve megbízottjánál a jegyek átvételekor kell megfizetni.
(4) A halászati hatóság, illetve megbízottja a díjbevételeket havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles átutalni, illetve befizetni a Magyar Államkincstárnál
vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott jegyekkel a halászati hatóság
megbízottja negyedévenként a hatóság felé, a hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a minisztérium felé elszámolni.

A területi engedély
Hhtv. 22. §
(1) Területi engedély csak halászati vízterületre, illetőleg halastóra adható ki.
(2) A jogosult területi engedély adásával más személy (a továbbiakban: engedélyes) számára biztosíthat halászati vagy horgászati lehetőséget. Területi engedélyt két
vagy több jogosult együttesen is kiadhat.
(3) A jogosult az engedélyestől a halászati őr intézkedésével elvett területi engedélyt a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági eljárás, a
halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és az eljárás
eredményétől függően azt visszaadja vagy érvényteleníti.
(4) A jogosult megtagadhatja a területi engedély kiadását attól a kérelmezőtől, aki elmulasztja az előző évi fogási napló leadását.
(5) A jogosult köteles nyilvántartást vezetni
a) az általa kiadott területi engedélyekről, valamint
b) a telepített, illetve
c) a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről (fogási napló összesítő), és a halászati hatóság számára a nyilvántartásába a betekintést lehetővé tenni.
(6) A területi engedély csak az állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.
(7) A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie:
a) az engedélyes nevét és lakcímét,
b) a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik,
c) az engedély érvényességének időtartamát,
d) az alkalmazható halászeszközt vagy azt, hogy a jegy kizárólag csak horgászatra jogosít,
e) az e törvényben előírt tilalmak, és korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.
(8) A halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni.
(9) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - fogási naplót köteles vezetni.
Vhr. 13. §
(1) A jogosult vagy több jogosult együttesen - a területi engedély adásával egyidejűleg - fogási naplót is átad az engedélyesnek.
(2) A halász, horgász fogási naplónak alkalmasnak kell lenni az 5. számú mellékletben felsorolt halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti
mennyiségének megállapítására.
(3) Az engedélyes naponta a horgászat vagy a halászat befejezése után köteles a fogási naplóba bejegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget.
(4) A halászok zsákmányának nyilvántartásáról a halászt foglalkoztató vagy megbízó jogosult köteles gondoskodni.
(5) A fogási naplót az engedélyes legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles leadni a jogosultnak, aki az átvétel ellenében igazolást ad.
(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a jogosult egyúttal az állami horgászjegy forgalmazásával megbízott
szervezet, és a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani.
(7) A kutatási célból kifogott és elszállított hal mennyiségéről, annak faj szerinti összetételéről a kutatást végző személy - eltérő megállapodás hiányában - a
tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles - írásban - jelentést tenni a jogosultnak.

Tiltott eszközök és módok
Hhtv. 23. §
(1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.
(2) Tilos a hal fogásához különösen
a) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása,
b) mérgező vagy kábító hatású anyag,
c) robbanóanyag,
d) szúrószerszám, illetve
e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint
f) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása.
(3) Tilos folyóvízen olyan halfogóeszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág
medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár.
Hhtv. 24. §
(1) Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával
a) állományszabályozás céljából,
b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,
c) ártéren végzett ivadékmentéshez,
d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,
e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez felmentést adhat, eseti engedéllyel.
(3) Elektromos eszközzel tilos a hal fogását (gyűjtését) - a (2) bekezdés a) pontjára vonatkozóan - az április 30. és szeptember 30. napja közötti időszakban
végezni. Folyóvízen az eseti engedély azonos vízszakaszra havonta egy alkalommal adható.
(4) Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése
kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést a természetvédelmi hatóság a halászati hatóság szakhatósági
hozzájárulásával engedélyezi.
(5) Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat.
(6) Elektromos halászatot kizárólag a megyei halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos
érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.
Vhr. 13/A. §
(1) Az elektromos halászgép minősítési-üzembe helyezési vizsgáztatását a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola
(Tata) intézetében vagy a Halászati és Öntözési Kutató Intézetben (Szarvas) végezteti el a gép tulajdonosa. Az elektromos halászgépnek a villamos
halászókészülékekről szóló MSZ-05 44.1603:1983 számú szabványban foglaltaknak kell megfelelni.
(2) Az eredményes vizsgáról a kijelölt intézet igazolást ad, amit a tulajdonos köteles az állandó lakóhelye szerinti halászati hatóságnak - az elektromos
halászgéppel egyidejűleg - bemutatni.
(3) A halászati hatóság a bejelentés alapján nyilvántartásába veszi a minősítési-üzembe helyezési vizsga követelményeinek megfelelt elektromos
halászgépet.
(4) A minősítési-üzembe helyezési vizsga nem helyettesíti a külön jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését.

A halgazdálkodás tervszerűsége
Hhtv. 25. §
(1) A jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles a halászati vízterületen az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly
módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.
(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, öt évre szóló halgazdálkodási tervet kell készíteni arra a halászati vízterületre, amely olyan összeköttetésben van más
halászati vízterülettel, hogy az lehetővé teszi a hal szabad átjutását.
(3) A (2) bekezdés szerinti halászati vízterületen a halgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében a miniszter előírhatja megfelelő szintű halászati szakirányú
végzettséggel rendelkező személy jogosult által történő foglalkoztatását. Nem kötelező a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatása, ha a
jogosult rendelkezik a megfelelő halászati végzettséggel, és azt a halászati hatósághoz nyilvántartás céljából bejelentette.
(4) A kötelező foglalkoztatásra, valamint a halászati képesítésre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
Vhr. 14. §
(1) Ha a jogosult által hasznosított halászati vízterület(ek) összes területe meghaladja az ötszáz hektárt, a jogosult felsőfokú halászati szakirányú
képesítéssel rendelkező személyt köteles foglalkoztatni.
(2) Halászati felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személy, aki
a) halászati szak-üzemmérnök,
b) halászati szakmérnök,
c) okleveles halászati mérnök (külföldi egyetemen szerzett oklevél) képesítéssel rendelkezik, illetve
d) halászati témában dr. univ, PhD vagy kandidátusi fokozatot szerzett, továbbá
e) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati szakmai gyakorlattal.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti nagyságú halászati vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (2) bekezdés szerinti képesítéssel a halászati
hatóságnál kérheti - annak igazolásával - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alóli mentesítését.
Vhr. 15. §
(1) A halászati vízterületeken csak hatósági állatorvosi igazolással engedélyezett hal telepíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásban tanúsítani kell, hogy az adott haltétel fertőző és parazitás megbetegedéstől mentes, valamint hogy származása
helyén az igazolás kiadásának időpontjában és azt megelőzően két éven belül a tavaszi virémia és a pisztráng-félék vérképzőszervi elhalása nem fordult elő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás hat napig érvényes.
(4) A jogosult a hal telepítésének tervezett helyét és időpontját köteles - azt legalább három nappal megelőzően - a halászati hatóságnak bejelenteni.
Hhtv. 26. §
(1) A halgazdálkodási tervet - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az első fokú halászati hatóság hagyja jóvá. A halgazdálkodási terv jóváhagyásához a
környezetvédelmi,
a) természeti és védett természeti terület esetén a természetvédelmi,
b) vízilétesítmény esetén pedig a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(2) Az állam önálló halászati jogának haszonbérbe adása egyben a pályázathoz mellékelt halgazdálkodási terv (12. §) jóváhagyását is jelenti.
Hhtv. 27. §
A halgazdálkodási terv tartalmazza
a) a halászati vízterület azonosító adatait (helyrajzi számát), a jogosult nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét),
b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halászattal összefüggő hasznosítási célokat,
c) az alkalmazható halászati és horgászati eszközök és módszerek megjelölését,
d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,
e) a víz minőségének és halgazdálkodási értékének védelmét célzó intézkedéseket - beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,
f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövény- és víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint
g) a halállomány őrzése módjának, a halászati őrök létszámának,
h) a területi engedélyek fajtáinak és mennyiségének meghatározását.
Hhtv. 28. §
A halászati hatóság a halgazdálkodási terv jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg a jogszabályban, hatósági határozatban, illetőleg a halászati jog
haszonbérbe adásáról szóló szerződésben előírt követelményeknek.
Hhtv. 29. §
Ha a jogosult személyében változás következik be, a halgazdálkodási terv előírásai mindaddig érvényben maradnak, ameddig az új jogosult a korábbitól eltérő
halászati céljainak megvalósítására új halgazdálkodási tervet nem készít, s azt a halászati hatóság jóvá nem hagyja.
Hhtv. 30. §
Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halászati hatóság a
jogosult kérelemére vagy hivatalból - természeti, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság
szakhatósági hozzájárulásával - a halgazdálkodási tervet módosítja, illetőleg attól eltérést engedélyez.

Országos Halászati Adattár
Hhtv. 31. § (1) A halállomány és élőhelyének védelmére a miniszter állami feladatként Országos Halászati Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és mű
ködtet.
(2) Az Adattár tartalmazza
a) a halászati vízterületek azonosítására szolgáló adatokat,
b) a jogosultak nevét (megnevezését), címét (székhelyét),
c) a halgazdálkodási tervek és a megvalósításuk adatait,
d) az egyes halászati vízterületeken az adott évben telepített, illetve kifogott halak mennyiségére, minőségére és faj szerinti összetételére vonatkozó adatokat.
(3) Az Adattárban a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokat folyamatosan kell vezetni.
(4) A 14. § (3) bekezdése szerinti telepítési költségek megállapításához az Adattár adatait kell alapul venni.
Hhtv. 32. §
(1) A jogosult évente köteles jelenteni a halászati hatóságnak
a) a halászati vízterületen telepített hal fajonkénti mennyiségét, valamint
b) a továbbnevelési,
c) a fogyasztási célból kihalászott, továbbá
d) a horgászat keretében kifogott hal fajonkénti mennyiségét, valamint a minőségre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a halászatra vonatkozó fogási
naplóösszesítő, illetőleg a halászati hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.
(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat megküldi a miniszternek.
Hhtv. 33. § (1)
Az Adattár
a) a jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más vízterületre vonatkozó halászati jog jogosultja, vagy
b) a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója, valamint
c) a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok számára - az őt érintő adatok tekintetében - nyilvános.
(2) Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti.
(3) A minisztérium az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a halászat helyzetéről.
Vhr. 16. §
(1) A jogosult az Országos Halászati Adattár (a továbbiakban: Adattár) részére készített jelentését a tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles
megküldeni a halászati hatóságnak.
(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat március 15. napjáig köteles megküldeni az Adattárnak.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal - az 1998. évi adatok vonatkozásában - 1999. március 15. napjáig kell az Adattár felé teljesíteni.
Vhr. 17. §
(1) Az Adattár fenntartásáról és működtetéséről a miniszter a Haltenyésztési Kutató Intézet (a továbbiakban: Intézet) útján gondoskodik. Az Intézet felelős az
Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos
fejlesztéséért.
(2) Az ország halállományának állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által már közzétett adatok nyilvánosak.
(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.
Vhr. 18. §
(1) Az Adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Adattár adatairól kiállított igazolás díja halászati vízterületenként és évenként
háromezer forint + ÁFA, melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10026005-01714029-0000000 számú számlára kell megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díj fizetésének kötelezettsége alól a központi közigazgatási szerv kérelmére a miniszter felmentést engedélyezhet.
(3) A jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más halászati vízterület szerinti jogosult, vagy a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa,
használója hozzájárulása nélkül az Adattár nem adhat ki harmadik fél részére - egyedi azonosításra alkalmas - adatokat. Amennyiben ilyen adatok
igénylésére közérdekből kerül sor, a szolgáltatást igénylő köteles a jogosultságot igazolni.

A halászati őrzés
Hhtv. 34. §
(1) A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzéséről - halászati őr útján -
gondoskodni. Halászati őr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladataival
a külön jogszabály szerint létesített mezei őrszolgálat is megbízható.
(2) Halászati őr az a nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki
- hatósági orvosi igazolvánnyal igazolja, hogy nem szenved olyan testi és szellemi fogyatékosságban, amely gátolná feladata ellátásában, továbbá - ha az őrzés során
lőfegyvert is tart magánál - megfelel a lőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó, külön jogszabály szerinti feltételeknek;
- a működési helye szerinti halászati hatóságnál vizsgát és a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tett;
- a halászati hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.
(3) A halászati őrzés módját, illetve halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a jogosult köteles a halászati hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából
haladéktalanul bejelenteni. A halászati őr a (2) bekezdés szerinti vizsgát legkésőbb a foglalkoztatásának kezdő napjától számított hatvan napon belül köteles letenni.
(4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően - jogosult
a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;
b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a
jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
c) a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az
élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
d) a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni;
e) a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a
halászati hatóságnak megküldeni.
(5) A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság - a rendőrhatósággal együtt - látja el. A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire,
továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
Vhr. 19. §
(1) A halászati őr köteles a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halászat és horgászat, a halászati őrzés, a mezőgazdasági őrszolgálat,
valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes halászati hatóság vizsgabizottsága előtt vizsgát tenni.
(2) A vizsga részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.
Vhr. 20. §
(1) A halászati vizsgát tett halászati őr megbízásának vagy foglalkoztatásának megkezdése előtt a működésének helye szerinti halászati hatóság halászati
felügyelője előtt köteles esküt tenni. A halászati őr esküjének szövege a következő:
Én ........................................................ esküszöm, hogy a rám bízott halászati vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halászati
berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak
megfelelően teljesítem. A halászat, horgászat érdekeit sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A
hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halászati vízterületen (a halastavon) vagy annak partján
jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállomány és élőhelyének érdekeit sértik vagy veszélyeztetik.
(2) A halászati hatóság az eskü kivételéről - díj ellenében - esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló tanúsítványt - amelyet az érintettek aláírásukkal
hitelesítenek - a halászati hatóság őrzi. Az esküokmány díja kettőezer forint, melyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(3) Az esküokmány mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 21. §
(1) Az esküt tett halászati őr részére a halászati hatóság a 7. számú mellékletben foglalt minta szerint - díj ellenében - szolgálati igazolványt és az
igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplót ad át.
(2) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló díja kettőezer-kettőezer forint, melyet a kiadásakor a halászati hatóságnál kell megfizetni.
(3) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halászati hatóságnál.
(4) A halászati őr a megbízása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati naplót a halászati hatóságnak átadni,
amely az átvételről igazolást állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kell őrizni.
(5) A halászati hatóság az esküt tett és szolgálati igazolvánnyal, valamint naplóval ellátott halászati őrökről - a 8. számú melléklet - szerint nyilvántartást
vezet.
Vhr. 22. §
A halászati őr a Hhtv. 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a jármű átvizsgálásáról intézkedik, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak
ellenőrzése is szükséges.