Hhtv. 3. §
(1) A halászati jog - mint vagyonértékű jog - a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik
- a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része.
(2) Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben
a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja.
(3) A halászati jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(4) A halászati jog haszonbérbe adható.
Vhr. 2. §
(1) Azon a holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a Hhtv. hatálybalépése előtt a földművelésügyi miniszter (a
továbbiakban: miniszter) már átengedte a vízterület-tulajdonos önkormányzatnak, az önkormányzat - a halászati hatósághoz történő igénybejelentés nélkül -
a Hhtv. hatálybalépése napjától kezdődően gyakorolja a halászati jogát, egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező
határozat érvényét veszti.
(2) Azon az önkormányzat tulajdonában lévő holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a miniszter - a Hhtv.
hatálybalépését megelőzően - határozatban más személynek engedte át, a vízterület-tulajdonos önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztériumhoz történő igénybejelentése időpontjától gyakorolja a halászati jogot, és azzal egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog
hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti. Az igény bejelentésekor az önkormányzatnak igazolni kell a vízterületre vonatkozó tulajdonjogát, és be
kell mutatnia a halászati hasznosítással kapcsolatos terveit. A bejelentés a tulajdonjog igazolása és a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesítésével
együtt érvényes.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát a korábbi hasznosító részére kívánja haszonbérbe adni, a bejelentéshez egyidejűleg
mellékelnie kell a halászati haszonbérleti szerződést is.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát maga kívánja hasznosítani, vagy olyan személlyel kíván haszonbérleti szerződést kötni, aki
(amely) nem azonos az állam által korábban kijelölt hasznosítóval, egyidejűleg mellékelnie kell annak igazolását, hogy a korábbi hasznosítóval az elszámolás
- a Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal - az önkormányzat által már megtörtént.
(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit a 2001. január 1. napja előtt benyújtott igénybejelentésre kell alkalmazni.
(6) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a tulajdonában lévő holtág vagy bányató halászati jogára igényét 2001. január 1. napjáig nem jelenti be, a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az államot megillető halászati jog haszonbérbe adására - a Hhtv.-ben foglalt szabályok szerint - pályázatot ír ki.
Amennyiben az önkormányzat a halászati jog állami haszonbérbe adását követően jelenti be a halászati jog gyakorlására vonatkozó igényét, a bejelentése
időpontjától az állam helyébe haszonbérbeadóként az önkormányzat lép, és - a haszonbérbeadó személyében bekövetkezett változásnak megfelelően - a
halászati jog haszonbérletére kötött szerződést módosítani kell.

A halászati jog jogosultja
Hhtv. 4. §
(1) Ha a halászati vízterület egy személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonos önállóan gyakorolja (a továbbiakban: önálló halászati jog), ha több személy -
ideértve a Magyar Államot is - tulajdona, a halászati jogot a tulajdonosok közösen gyakorolják (a továbbiakban: társult halászati jog).
(2) Társult halászati jog esetén a tulajdonosok
a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a halászati jog gyakorlásának módjáról a tulajdonuk mértékéhez igazodó szavazati joggal, egyszerű szótöbbséggel határoznak, és ilyen arányban viselik a
halászati jog gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.
(3) A tulajdonosok (2) bekezdés szerint megválasztott és a halászati hatóságnál nyilvántartásba vett, hatósági igazolással rendelkező képviselője a halászati
közösség ügyeiben eljárva külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a társult halászati jog
tulajdonosainak közösségét a halászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik
személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani. Az állami tulajdoni többség esetén a
tulajdonosok képviselője a halászati hatóság által megnevezett személy.
(4) Ha a halászati vízterület többségi tulajdonosa az állam, akkor az állami tulajdonban lévő vizekhez hasonlóan (a 11., 12. § alapján) pályázati úton történik a
vízterület halászati jogának haszonbérbe adása. A haszonbérleti díj a tulajdoni hányadnak megfelelően illeti meg a tulajdonos társakat.
(5) Társult halászati jogra egyebekben a Polgári Törvénykönyv 142-143., 145-146. §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
Hhtv. 5. §
(1) A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, a halászati jog haszonbérbe adása esetén pedig a haszonbérlőt kell tekinteni.
(2) A halászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért, illetőleg gyakorlásáért a jogosult felel.
(3) A jogosultakról a halászati hatóság nyilvántartást vezet.
Vhr. 3. §
(1) Az önálló vagy a társult halászati jog jogosultjáról, illetve a halászati jog haszonbérlőjéről (a továbbiakban együtt: jogosult), továbbá a halászati
vízterületekről a halászati hatóság az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást köteles vezetni. Társult halászati jog esetén a hatósági nyilvántartásba a Hhtv.
4. §-ának (2) bekezdése szerint választott tulajdonosi képviselő személyét kell jogosultként a nyilvántartásba venni.
(2) A jogosult az adatokat - első alkalommal - 1998. január 1. napjáig köteles a halászati hatóság részére bejelenteni. A hatósági nyilvántartásban szereplő
adatokban bekövetkezett változásról az érintett - a változástól számított harminc napon belül - köteles a halászati hatóságot értesíteni.
Vhr. 3/A.§
Ha a halászati vízterületnek részben az állam is tulajdonosa, az államot a halászati közösségben az illetékes halászati felügyelő képviseli.

A hal tulajdonjogának megszerzése
Hhtv. 8. §
(1) A jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a hal, illetve más hasznos víziállat tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával (gyűjtésével) szerzi meg.
(2) A hal (más hasznos víziállat) tulajdonjoga a jogosultat illeti, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van.
(3) Az elhullott hal (más hasznos víziállat) a lelés helyével érintett halászati vízterület szerinti jogosult tulajdonába kerül.

A halászati vízterület
Hhtv. 6. §
Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie. A halászati vízterületté
nyilvánításra irányuló eljárást a halászati hatóság a bejelentés alapján vagy hivatalból indítja meg. A halászati hatóság a határozatát a vízügyi és a környezetvédelmi
hatóság - természeti, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság -, szakhatósági hozzájárulásával hozza meg.
Hhtv. 7. §
(1) A 6. § szerinti víz halászati vízterületté nyilvánítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a vízterület megnevezését, fekvésére, határvonalaira, tulajdoni és használati viszonyaira vonatkozó adatokat;
b) a vízterület által érintett ingatlan művelési ágának megjelölését.
(2) A halászati vízterület közérdekből
a) a génállomány megőrzése érdekében,
b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, vagy
c) az oktatási és kutatási célból különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.
(3) A különleges rendeltetés közérdekből történő megállapítását a közérdek érvényesítésével érintett miniszter kezdeményezheti a miniszternél, aki az erre
vonatkozó határozatában a halászati jog hasznosításával kapcsolatos különleges feltételeket állapít meg.
(4) A halászati vízterület közérdekből történő különleges rendeltetésűvé nyilvánításából eredő költségek megtérítéséről, valamint a jogosult kártalanításáról a
kezdeményező köteles gondoskodni.
Vhr. 4. §
A víz halászati vízterületté nyilvánítására indult hatósági eljárás során az érintett szakhatóságot az ügyben eljáró halászati hatóság keresi meg..

A hal tulajdonjogának megszerzése
Hhtv. 9. §
(1) A halászati jogot a jogosult köteles gyakorolni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a halászati jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével
kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.
Vhr. 5. §
Nem tekinthető a halászati jog átruházásának, ha a jogosult egyes halgazdálkodással összefüggő munkákat (például lehalászás, ivadékmentés,
vízinövényzet kitermelése stb.) megbízás alapján mással végeztet.

A Magyar Állam önálló halászati jogának gyakorlása
Hhtv. 10. §
A Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatokat, ideértve a 11. §-ban foglaltakat is, az állam nevében a miniszter - az érintett
miniszterekkel egyetértésben - teszi meg.
Hhtv. 11. §
(1) Az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján, haszonbérbe adás útján történik.
(2) A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatot
a) a fennálló haszonbérleti szerződés lejárata előtt legalább hat hónappal, vagy
b) a halászati jog első alkalommal történő haszonbérbe adása esetén az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül,
c) újonnan keletkezett vizek esetén a halászati vízterületté nyilvánítást követő hatvan napon belül kell kiírni.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell a halászati vízterület megnevezését és nagyságát, a halászati jog haszonbérbe adásának az adott vízterületre, illetve a vízmin
őség megóvására meghatározott feltételeit, valamint a pályázat benyújtásának határidejét és helyét. A pályázati kiírás egyéb tartalmi követelményeket is
meghatározhat.
(4) A pályázati kiírást a helyben szokásos módon a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában, valamint a szaklapokban közzé
kell tenni.
Hhtv. 12. §
A pályázathoz mellékelni kell a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak teljesítésére vonatkozó, a haszonbérlet időtartamára
szóló halgazdálkodási tervet (27. §).
Vhr. 6. §
(1) A halászati vízterület Magyar Államot megillető halászati jogának haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálásánál a miniszter - az Országos
Halászati Bizottság véleménye alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben határoz.
(2) A Magyar Államot megillető önálló halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázatot legalább tízéves időtartamú haszonbérletre kell kiírni.

A halászati jog haszonbérbe adása
Hhtv. 13. §
(1) A halászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A halászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződést határozott időre kell megkötni.
(3) A bérbeadó a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti;
b) a halászati jogot alhaszonbérletbe adja;
c) a természetvédelem, illetve a vízgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti.
(4) Nem minősül a halászati jog alhaszonbérbe adásának a területi engedély kiadása (22. §).
Hhtv. 14. §
(1) A haszonbérleti szerződést nyilvántartásba vétel céljából legkésőbb annak aláírásától számított hatvan napon belül kell a haszonbérlőnek a halászati hatósághoz
bejelenteni.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi halgazdálkodási terv még érvényben van, újat csak a korábbi lejáratakor kell készíteni.
(3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető
halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos
beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási
kötelezettségének eleget nem tesz.
Vhr. 7. §
A haszonbérlő a halászati jog haszonbérletére kötött szerződése hatósági nyilvántartásba vétele céljából az 1. számú melléklet mintája szerint és a Hhtv. 14.
§-a (1) bekezdésében előírt határidőn belül köteles a halászati hatósághoz bejelentést tenni.

A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések
Hhtv. 15. §
(1) A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult - ha ez másképp
nem lehetséges - a vízhez külön jogszabályban meghatározott korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt
elhelyezzen, illetve használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, valamint a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog).
(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a halászati vízterületre történő
visszajuttatását.
(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozásból eredő károkozás miatt kártalanítás illeti meg.
Hhtv. 16. §
(1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó, vagy más, a halászati jog gyakorlását akadályozó tevékenységének
megkezdéséről és annak várható időtartamáról - a szükséghelyzetet kivéve - legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni.
(2) A hal természetes mozgását akadályozó létesítmény építéséhez (átalakításához, felújításához, megszűntetéséhez stb.) a halászati hatóság, a vízügyi hatóság,
valamint természeti, illetőleg védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében a halászati hatóság a folyókon épülő duzzasztóművek beruházóját
(üzemeltetőjét) hallépcső létesítésére és működtetésére kötelezi.
(4) A halak ívási időszakában a vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni.
Hhtv. 17. §
A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás esetén a víz tulajdonosa, használója (a vízilétesítmény üzemeltetője), a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója,
valamint a jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését a 36. § (2) bekezdésében megjelölt szervezet számára köteles lehetővé tenni és tűrni.